Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1939. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1939-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás

45 magasabban fekvő kb. 1 m. mélyen feküdt. Néhány sírt az út keleti oldalán húzódó árokban is leltek, de itt a földmunka nem volt olyan méretű, mint a másik oldalon s így a sírok kiterjedését megállapítani nem lehetett. A sírmező kisebb emelkedésen van, az út alatt minden valószínűség szerint folytatódik. A sírokban fekvő csontvázak természetes nyugvó helyzetben, kinyújtóztatva, keleti-nyugati irányban, fejjel Nyugat felé voltak elhelyezve. A munkások bemondása szerint helyenként korhadt famaradványokat, máskor a fej körül középkori tégla- és kődarabokat találtak. Néhány középkori nagyméretű téglát és terméskövet az árokszélre dobva magam is láttam. Az általam kiásott három csontváz mellett melléklet nem volt. Ellenben a földmunkánál került elő egy erősen oxidálódott, Árpádkori dénárra emlékeztető érem, s a munkások Horváth Jenő mérnöknek átadtak egy XIX. századból való pápai emlékérmet és egy 1849-ből való 6 krajcáros pénzdarabot. A földmunkák folytatása az útépítés befejezése miatt még a mai nap folyamán félbeszakad. Két férfi és egy gyermek koponyáját a múzeum számára behoztam. Véleményem szerint a XVII. században elpusztult Boldogfalva temetőjét találták meg itt. 1939 november havában a debreceni nynlasi repülőtér ősrégészeti leleteinek feltárásánál kifejtett tevékenységét egybefoglaltuk a neolitikus temető ismertetésével. * 1939 november 30-án az Alföldi Takarékpénztár földmunkálatainál talált bodon kútról fényképfelvételeket készített. A kút bélését három egymás felé helyezett feneketlen tölgyfahordó alkotta. A hordókat körülvevő földnyomást belső feszítő 4 tagú deszkakeretekkel ellensúlyozták, melyek egymás felett kerekre formálva a hordók oldalához illeszkedtek, középen tágas négyszögű nyílással. Bizonyos, hogy ez az eljárás megelőzte a téglával bélelt kutakat. A dongák alig görbültek.