Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1939. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1939-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás

37 folyóra. Ezek egyszárnyúak. Vészt most nem csinál, mert nincs elég erős fűzfavesszője. Vesszőverséi nincsenek, bár ismeri őket és állítólag használni is szokta. Úgyanúgv beszéli el készítésük módját, mint amilyen a múzeum birtokában lévő tiszaörvényi verséké : spirális fonású (hím), ritka bordájú (v. karajú). Ilyen haltartót is csinálnak sűrűbb hímmel. Múzeumunknak ilyen is van már. Sűrűfonású, begyűrt szájú versét nem ismer. Haltartói azonban sürűfonásúak, mint a csíkkas, olyan alakúak, befelé álló, kúpalakú fedéllel. Nagyon fontos adatokat közölt Pál Imre a ,,putyogtató" használatáról. Ecsedi is az ő elbeszélése nyomán írja le azt az 1933-as Évkönyv 171. lapján azzal a különbséggel, hogy Ecsedi szerint a horog zsinórját a halász T^vm-ru M I * T^ 20. kép. Putyogtató puhafából. Pál Imre csegei halász készítette. a kezefejére csavarja, Pál Imre szerint pedig magára a putyogtatóra. Ebben a tekintetben tehát semmi különbség nincs Jankó nyémánvölgyi, Antippa aldunai és Pál Imre csegei putyogtatói (kuttyogtatói, cloncjai) között. Pál Imre jelenlegi putyogtatója laposnyelü, a nyélre merőlegesen álló lapos, kerek fejjel. Nem mélyítette ki, mert a puhafát nehéz lett volna. E helyett a nyelét vékonyította el (20 kép). így is nagyokat szól, mert a lapos fej sok vizet kiszorít, midőn hirtelen a vízbe csapnak vele s levegőt szív maga után. Utam kitűzött célját, hogy a palónyahálót lefényképezzem és esetleg meg is szerezzem a múzeum számára, nem értem el. Pál Imre panyólája nem volt a kunyhójában. Az övé most készült, új darab. Kb. 30 P-be került neki. Ároktőn ismer egy halászt, annak van két palónyája. Hajdú Andráséktól hallottam, hogy a református egyháznak van egy szép hímzett kendője. A református templomról készítettem egy fényképet, szép régi épület. A falu felett közvetlenül húzódik el a Holt-Tisza. Ennek partján laknak ma is halászok. Házaik a régi gát tetején állanak. Kerítéseik régies vesszőfonással készültek. A Tisza túlsó partján erdő van, igen hangulatos tájkép. A falu végén sátortetejű nádkunyhó mellett egy pásztorok vasalójához hasonló kisebb