Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

296 Zoltait az egyetem „a régészeti tudományoknak szánt új múzeum rövid időn belül remélhető megnyitása alkalmából" avassa díszdoktorrá. Ezek szerint tehát őt szemelték ki a Déri Múzeum új igazgatójául. Ellenben azok, akik ez állásra maguk is vágytak, éppen az ellenkező magyarázatot fűzték a megtiszteltetéshez : Zoltai azért kapta a kitüntetést, hogy azzal megelégedve könynyebben engedje át a teret fiatalabb nemzedéknek. Akármi rejlett a kulisszák megett, az is lehet, hogy mindez csak a kortársak hagyományos mendemondája volt ; az azonban bizonyos, hogy Zoltai a teret önmérséklő megnyugvással engedte át utódjának, bár élete végéig érezte, hogy annak a városnak sem kellett volna a hálanyilvánításban az egyetemmel szemben alulmaradnia, amely városért ő az egész életét szentelte és aki egyike volt azoknak, akik ezt a nagymultú civitást méltóvá tették arra, hogy egyeteme legyen. Mikor Zoltai látta az épülő Déri Múzeum termeit, mivel a berendezésben a régi rendszer sok tárgyat kiállító híve volt* aggódott a meglévő muzeális anyag kevés volta miatt. A múzeumi bizottság útján kérte a Tanácsot a művelődéstörténeti anyag fokozottabb összegyűjtésére, bevonva a helybeli és vidéki különféle intézményeket. Gondosan kidolgozta a várható újabb személyi és dologi szükségleteknek megfelelő költségvetést, azokat a teendőket, melyek főleg a kiállítási anyag gyarapítását célozták. A néprajzi és művelődéstörténeti anyag elrendezése ügyében Viski Károly dolgozott ki részletes tervet, melynek megvalósítása végett a megkeresések és intézkedések egész tömegét Zoltai adminisztrálta. 1927-ben annyi ünnepélyes hangon megfogalmazott beadványt küldött szét mindenfelé az országban, hogy egy püspöki hivatalnak is elég lett volna. A minisztérium, budapesti nagy múzeumok, a helyi egyházkerület és Kollégium, a Tud. Akadémia, a kolozsvári múzeum, iskolák stb. egymásután kapták a felszólításokat a debreceni vonatkozású műemlékek, okmányok, képek stb. másolatainak elküldésére. Emellett az új városrendezési tervvel kapcsolatban reábízták 280 új utca és tér elnevezését, minden egyes névadáshoz megfelelő megokolással, ami elég aprólékos és fogós feladat volt. Ezt a munkát Boldisár Kálmán és Csobán Endre múzeumi bizottsági tagokkal együtt végezte el. Jóformán minden múzeumi ügy az ő előadásában került tárgyalás alá és mégis időt tudott szakítani arra, hogy megírja a Kossuth-utcai templom történetét, hogy előadást tartson Budapesten a debreceni temetők fejfáiról, hogy tanulmányozza a budapesti, kecskeméti és szegedi múzeumokat és arra is, hogy néhány régészeti ásatást végezzen, nem is említve apróbb cikkeit. Bizonyos, hogy a múzeum tisztikarában az erők nemes versenyre keltek egymással, Zoltai igen hasznos, belső életszük-