Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939
293 hogy az alapító költségén régészeti ásatásokat végzett s azokról pompás színes táblákkal felszerelt leírásokat küldött. Természetesen tagja volt annak az előkészítő bizottságnak is, mely Czakó Elemér miniszteri tanácsos elnöklete alatt már 1920-ban a Déri-ügyek intézésére alakult. Az országos hírűvé vált mecénási tett hatása alatt a múzeumi bizottság távolabbra tekintő intézkedéseket tet:, melyek legnagyobbrészt a Zoltai elgo idolásaiból származtak. Ilyen volt az az indítvány, mely a valutáris viszonyoknak megfelelően kérte a várost, hogy a legelső tudományos, művészeti és irodalmi társulatoknál az alapítványi összegeket emelje fel. Az indítványt a közgyűlés el is fogadta és a kérést teljesítette, ugyanakkor pedig a testvér törvényhatóságokat hasonló cselekedetre szólította fel. A múzeumi bizottságból indult ki az a mozgalom is, mely a megszállott területek meggyalázott műemlékeinek védelme ügyében egyenesen a népszövetséghez fordult. Ugyanis a múzeumi bizottság javaslatára Debrecen feliratban kérte a kormányt, hogy ez ügyben emelje fel tiltakozó szavát. Egy másik javaslat a már lerombolt és meglévő műemlékek idegennyelvű ismertetését indítványozta a kormánynak és az összes törvényhatóságoknak. Mindezeket a javaslatokat, illetve emlékiratokat Zoltai nagy részletességgel és ékes magyar nyelven dolgozta ki. Ezek a munkálatok, magasabb színvonalú elgondolások Zoltainak sok idejét emésztették fel. A Déri-ügv révén úgy megszaporodtak adminisztrációs teendői is, hogy azok elvégzésére nem maradt már ideje sem. A praktikus gondolkozású Löfkovits, mivel Ecsedi tb. múzeumőr irodai munkát nem végzett, ő maga még kevéobbé, ekkor vetette fel egy fiatal új munkaerő alkalmazását, aki hivatva lesz Zoltait a nyűgös teendők alól mentesíteni. Erre azért is volt szükség, mert Zoltai új elgondolásai közé felvette egy olyan térkép elkészítését, melyen fel fogja tüntetni az ős-, római és népvándorláskori lelőhelyeket és a középkorban elpusztult faluhelyeket is. Ezt a települési térképet óriási adathalmaz alapján az 1920-as évek * végére el is készítette. Ha a most felsorolt munkálatokat összevetjük azzal a ténnyel, hogv 1921-ben mindössze két kalendáriomi cikke jelent meg nyomtatásban, igazolt amaz állításom, hogy Zoltait a Déri-ügy jelentékenyen elterelte a már meggyökeresedett hivatásától. Zoltai az új csapáson is mindig megtalálta a maga mondanivalóját. Az ő indítványára helyeztek Petőfi-emléktáblát a hortobágyi csárda falára. Az ő kezemunkája Déri Frigyes és Kiibinyi Sándor múzeumalapítói oklevele, aminthogy később ő készítette el a Déri Frigyes díszpolgári oklevelét is. Epy ilyen
