Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

286 egy pótvégrendelet által gyarapodtak, sőt az örökösök, Thaly Dezső és Béla a város által megígért Thaly-szoba részére az egész hagyatékot még kiegészítették. Zoltai Oláh Károly tanácsnokkal 1909 októberben Pozsonyba utazott, résztvett a hagyatéki tárgyaláson, továbbá a Thaly lakásáról számos rajzot és fényképfelvételt készített. Mivel Thaly Budapesten is tartott lakást, melynek bútorzatából szintén kapott a múzeum, ide novemberben látogatott el Zoltai. Az egész hagyaték átvételét és hazaszállítását 1909 végére lebonyolította. A váró? az ereklyék elhelyezésére a múzeumi épületben jelölt ki helyet. 1909 május 1-én lépett életbe a Belügyminiszter által jóváhagyott, jóformán Zoltai által szövegezett új szervezeti szabályrendelet, melyet a város 200 példányban kinyomatott. Ezt megelőzőleg tehát az új szabályzatnak megfelelően múzeumigazgatót és új bizottságot kellett választani. A törvényhatósági közgyűlés (III. 27.) Löfkovits Artúrt fizetésnélküli igazgatóvá választotta, az új múzeumi bizottság tagjai lettek : Ferenczif Gyula, Jászay Rezső, Kertész János, Komlóssy Artúr, Kozma László, Löfkovits Márton, Megyery Pál, Sesztina Jenő, Török Péter, Tüdős János, Boldisár Kálmán, Könyves Tóth Mihály, Öreg János, Pálffy József, Pap Károly és Sárváry Lőrinc. Hivatalból tagjai lettek a kultúrtanácsnok, mint elnök, a tisztifőügyész, a főszámvevő, a főmérnök, a közlevéltárnok, a múzeumigazgató, mint előadó, a múzeumőr, mint jegyző. Ezzel az 1905-ben alakult ősbizottság megszűnt és Debrecen város múzeuma 1909 május 1-től a törvény szerint előírt formában haladhatott tovább hivatásának megkezdett útján. Az új múzeumi bizottság első ülése 1909 május 8-án volt Oláh Károly tanácsnok elnöklete alatt. Elnök üdvözölte Löfkovits igazgatót, ki a tanács előtt két nappal előbb esküt is tett ; Pap Károly bizottsági tag üdvözölte az elnököt, csak Zoltaihoz nem volt senkinek se szava, aki az igazgatói teendőket tényleg végezte is, tehát két ember munkájával volt állandóan megterhelve. Tudása, munkásélete, szorgalma, önzetlensége és szerénysége olyan színarany-tőke volt, melynek biztos kamatát mások élvezték. Zoltai dolgozta ki a múzeum első házirendjét is (154—1909. vmsz. ügyirat) és végeredményében ő szövegezte, mint egy ad hoc bizottság jegyzője, azt a terjedelmes előterjesztést is, mely a földművelésügyi minisztérium körrendelete alapján a Debrecen határában található természeti emlékek összeírását és azok fenntartására vonatkozó javaslatot tartalmazta. Kultúrtörténeti érdekessége van ez összeírásnak, mely a következő természeti emlékeket tartotta érdemesnek a megvédésre : a Nagytemplom melletti líciomot, egy ezredévi és két Erzsébet-emlékligetet, a halápi erdő egyik igen öreg tölgyfáját„ a hortobágyi malomház melletti tölgyfacsoportot, a savóskúti erdő egyik hatalmas nyárfáját és a hortobágyi pusztát.