Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

263 állíttatnak fel : a régészetnek megértik fontos jelentőségét ; kegyelettel zarándokolunk a mult idők csarnokába" — írja kis füzete végén. Az bizonyos, hogy Szántay Aladár volt a debreceni múzeumi gondolat egyik legképzettebb és legagilisabb előharcosa. Kár, hogy a fiatal ügyvéd nem maradt városunkban és buzdító szavait nem hallgatták meg, sőt később mellőzésnek volt kitéve. 1870 körül a debreceni múzeum-egylet ügye ismét felszínre került. Akkortájt Römer Flóris járt Debrecenben, megtekintette a kollégiumi gyűjteményeket és biztatta Kovács Jánost, alakítsa meg a múzeumi egyletet. Kovács professzor tervet dolgozott ki, mintegy 37 vezető emberrel tárgyalt ez ügyben, de •ezek kisütötték, hogy Telegdi Kovács László korábban egy sokkal nagyobb szabású tervezettel állott elő, azért jó volna, ha ketten együtt látnának munkához, amiből semmi sem lett. A fáradhatatlan Kovács professzor munkás lelke érezte, hogy nem szabad kedvét veszni hagyni, hanem cselekedni kell. Azt is érezte, hogy az ügy felkarolására hivatott, mert hiszen a Kollégium természetrajzi gyűjteményét jóformán a semmiből teremtette meg. Azért két év múlva, 1872 október 20-án egy kidolgozott emlékirattal kereste fel Révész Bálint püspököt. Ebben az emlékiratban benne volt a múzeum belső szeivezete is, mely szerint az ásvány- és földtan, állat- és növénytan, régészet és taneszközök osztályaiból állana. Révész püspök Kovács kérelmére november 6-ára hívta össze az értekezletet, melyen felolvasták az emlékiratot és összevetették a Telegdi Kovács-féle korábbi javaslattal. Mivel a Kovács János tervét kivihetőbbnek találták, megbízták őt és Tormai Belát, a gazd. iskola igazgató-tanárát, hogy a múzeumi egylet megalakítása ügyében szövegezzenek egy felhívást. Kovács és Tormai eleget tettek a megbízatásnak. A felhívást az 1873 február 13-i értekezlet elfogadta és 500 példányban kinyomatta. A Debreczen 1873 március 22-i száma teljes egészében leközölte. A szerzők alapos megokolással felhívták a város közönségét az egyletbe való belépésre. A részvényes rendes tag 2, * az alapító tag 50, a pártoló tag 200 frt-t fizetett volna. A város, az egyház és a társadalom összefogása mellett a Kollégiumtól meglévő gyűjteményeit és helyiségeket igényeltek. E felhívás alapján Révész Bálint püspök és Kovács Lajos polgármester a város közönségét március 30-án meghívták a városháza nagytermébe a múzeum-egylet alakuló közgyűlésére. Az összejövetelt kétszeri halasztás után 1873 május 4-én tartották meg, amikor a múzeum-egylet ideiglenesen megalakult. Elnökül a polgármestert választották, az ideiglenes választmányt pedig megbízták az alapszabályok kidolgozásával és az alakuló közgyűlés előkészítésével. Dr. Zelizy Dániel, aki az ideiglenes választmányból Szántay Aladárral együtt kimaradt, a Debreczen hasábjain