Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1939. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1939-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás

25 Igenlő válaszomra másnap megkaptam Rátkay György állami tanító első híradó jelentésének másolatát, melyet a Nemzeti Múzeumhoz intézett, s melyben elmondja, hogy Törökszentmiklós határában, a kengyeltenyőszigeti állami iskola közelében, az egyik tanya mellett, szőílőföld forgatása közben 60 cm. magas, fedővel is takart agyagurnát találtak s benne törmelékes csontszilánkokat, közöttük fémtárgyak töredékeit is. A találó szerint azon a helyen két évvel ezelőtt is kerültek elő hasonló edények, de azok — számszerint 5 drb — összetöredeztek. A most talált urna pereme kb. 70 cm. mélyen volt a felszín MÉRTÉK: ? 1 9. kép. A kengyeltenyőszigeti neolithikus telep és bronzkori urnatemető helyszínrajza. alatt. Rátkay tanító kérésére a földtulajdonos szakember kiszállásáig a munkát beszüntette. A jelentésében közölt rajz alapján bronzkori urnatemető kínálkozott feltárásra. Előbb március 16-ára terveztem kiszállásomat, azonban * a rossz időjárás s egyéb közbejött sürgős teendők miatt április 24-re halasztottam. A szolnoki állomáson Rátkay tanító fogattal várt. A városon és a tiszai hídon áthaladva a Holttisza partján kocsiztunk a kunszentmártoni műúton. Innen jól megfigyelhettem a vízinövényzettel szegélyezett holtmeder gazdag madárvilágát, vadrécék, szárcsák, vöcskök, vízicsibék ott költő párjait. Madártani gyűjtésre és megfigyelésre elsőrendű terep lehet. Ahol a műút a Holt-Tiszától elválik, rátértünk az ugyanott balfelé elágazó mezőtúri útra. Parti dűnéken keresztül vitt utunk. Jellegzetes dünecsoport egyikén megtekintettem Beke Pál-halmát (8. kép), mely kerek hordott halom. Fiatal fák