Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939
249 nok, majd polgármester lett. 1833-ban halt meg Nagyváradutcai házában (most Ferenc József-út 83. sz.). A Fáy-gyüjteményre vonatkozó adatokat kimerítő részletességgel a fáradhatatlan Zoltai Lajos gyűjtötte össze. 3 7 Fáy mint műgyűjtő már életében országos hírre tett szert, Kazinczy levelezése gyakran foglalkozik műtárgyaival és a város történetírója, Szűcs István is emlékezik róla. Fáy János az ősi házban, melyben annakidején XII. Károly svéd király szállásolt (1720), 1783-ban elhalt atyjától mindössze egy ezüstös kardot és néhány könyvet örökölt 40 frt értékben. Híressé vált gyűjteményét tehát, eltekintve az érmektől, teljesen a saját erejéből és szorgalmából szedte össze. Gyűjteményében a következő csoportok voltak : érem- és pénzgyüjtemény, melyet anyja testvérétől Klimó György pécsi püspöktől örökölt ; görög-római régészeti anyag ; könyv- és okiratgyüjtemény; képtár; ere- és csigagyiijtemény és végül természetrajzi érdekességek. A 40,000 fjrintra becsült éremgyüjteményt egv ízben el akarta adni, hogy az árán Képeket vegyen. Ehhez tehát nem sok kedve lehetett. A görög-római anyag a herculánumi és pompéji ásatások színhelyéről származott, köztük bronz- és márványszobor, fegyverek. A könyvtári részben névaláírásokkal és emléksorokkal megtöltött albumok, értékes kéziratok, mint a wittenbergi magyar bursa tagjainak névsora, Szilveszter János grammatikája stb. voltak. Fáynak több mint 50 drb. 1711 előtti magyar nyomdai terméke volt, melyek nagy valószínűség szerint Sinay könyvtárából kerültek hozzá. Képtárában egykorú adatok alapján 300— 400 festmény lehetett, amely így országos viszonylatban is az elsők közé tartozott. Sajnálatos, hogy az egykorú feljegyzések az egyetemes európai művészet csillogó idegen neveivel dicsekesznek, ahelyett, hogy a magyar mesterek alkotásaira fordították volna elsősorban figyelmüket. Mindössze két Kupeczky-festményröl számol be Balkay Pál egri festőművész, Igaz Sámuel pedig Simó Ferenc székely festő Kazinczy-arcképét említi, melyet Kreutzinger bécsi mester képéről másolt. Mint a könyvtár, úgy a képtár is ma már alig felkutatható hányódások után szétszóródott az örökösök és kereskedők kezén. Mivel az előszobában elhelyezett érc- és csigagyüjteményt, továbbá az üvegházban ápolt plántákat és fákat a kortársak semmibe se nézték, ezekről részletesebb feljegyzések nem maradtak fenn. Ami a Fáy-képtár kortársak által feldicsért Tizian, Guida Reni, Kaufmann Angelika stb. festményeinek eredetiségét illeti, teljesen egyetértünk S^mrecsányi Miklóssal, aki a vidéki képtáraknak kellő kritika nélkül lábrakapott hangzatos nevei\el szemben óvatosságra int. Ha voltak is benne ilyen kétesértékű
