Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939

247 mellett a Varga-utcán házat is szerezhetett. Gyűjteménye részére nemcsak a régebbi és újabb magyar szerzők, hanem a német, angol és francia írók és tudósok műveit, a latin auctorokat is megvásárolta. Kazinczy és Csokonai nem egyszer kölcsönöztek tőle nehezen beszerezhető műveket, melynek viszonzásául előbbi segítségére volt a gyűjtésben. Nagy Gábor a Sinai-féle hagyatékból bizonyára nem azt az egy festményt vette meg, mely később az ő útján a Nemzeti Múzeumba került. Szerencse, hogy okiratgyüjteményének mintegy 20 kötegre terjedő része a "debreceni Kollégium tulajdonába jutott. A műgyűjtő Nagy Gáborról meg kell végül említenünk, hogy a felvilágosultság és szabadgondolkodás híve, Kazinczy, egy verses levélben fejezte ki csodálkozását azon, hogy az ő barátja, Nagy Gábor, milyen nyugalommal és stoikus daccal nézte az 1811-i tűzvészkor értékes könyv- és képgyűjteménye pusztulását.

36 Ez a 95 soros „Nagy Gáborhoz. 1811" c. episztola először az Erdélyi Múzeum 1815. évfolyamában, a Bajza—Schedel-féle Kazinczy-kiadásban (1836) pedig az I. köt. 211—214. oldalakon jelent meg. Bennünket az a része érdekel, mely a gyűjtemény egyes tárgyait felsorolja : „Ilamu lön könyvtárod is, 's a' mit belé Didót, Bodoni 's Baskerville adának ; Az Encyclopédie, Bayleddel, a' Természet' és való' nagy férfiával, Fiiangierivel, Montesquieuvel, Raynállal, 's azzal a' csufolkodóval, Ki békét prédikált, és szüntelen dúlt : Együtt lelék fel itt a' vad halált, Mellyre egy más Debreczeni Szervétet hányta. Puszták rezeidtől a' falak, 's szemed Nem fogja már csodálni Socratest, A' feddtelent, de veszni mégis készet, Dávidnak szép remekjét ; nem csodálja Bervicnek tűjét a' két nyíllövőben. '

S midőn Verbőczi megpihenni hágy, '

S felold a' lelket öldöső dologtól, Vernetnek bájos tengerszéleit A' hold' szelíd fényében, nem találod; Nem már mosolygó Tempéit Geléenek, Szép templomát, ts a' malmot, a' falon. 'S illy veszteségek, ennyi kár után, Te nem kesergesz, nem hallatsz panaszt ?" Kazinczy a következő magyarázatot fűzi költeményéhez : ,,Socratesnek halála, Dávid által festve 's Massard által metszve. Chiron és Achilles, Bervic' igen szép metszése. — Vemet nagy