Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939
245 tok egy töredékét a Tiszántúli egyházkerület részére szerezte \ issza. 3 4 Valószínűleg a profeszszor Gábor fiától vette meg. Kazay Sámuel, kinek nevét a regényolvasó Jókai : Egetvívó asszonyszív c. könyvéből ismeri, debreceni patikárius volt. Gyógyszertára a XVIII. század második felében a Piac-utcán a mai Svetits-bérház helyén állott. Kazay már nemcsak könyveket, hanem érmeket és ritkaságokat is gyűjtött, ő tehát inkább megfelel a mai értelemben vett műgyűjtő fogalmának, mint Sinai. Már kortársa, Veszprémi István egyik orvosi művében mint gyűjtőt emlegeti. Gazdag és akkoron Debrecenben egyedülálló éremgyüjteményével a Numizmatikai Közlöny 1903. és 1915. évfolyamai foglalkoznak. Az utóbbiban Zoltai Lajos elevenítette fel emlékét ,,A debreceni Kollégium éremtárának keletkezése és a Kazay-jéle gyűjtemény" címen. Kazay életének több, sokszor apró részletekre kiterjedő mozzanatát megőrizték Bárányi Miklós házassági perének dokumentumai, melyekből Jókai említett regényének adatait merítette. A periratoknak Kazayra vonatkozó adatait ugyancsak Zoltai dolgozta fel ,,Üjabb adalékok nemes Kazay Sámuel élettörténetéhez. Pápa, 1931" c. füzetében. Kazay, mint tudós és kiváló műgyűjtő általános köztiszteletben állott. Magángyűjteményében ritka könyvek, római, főleg dunántúli eredetű régészeti leletek, bronzszobrok, gemmák, feliratos táblák, érmek, pénzek stb. foglaltak helyet. Élete végén vagyonilag tönkrement. Könyvtárát és egész gyűjteményét 12,600 T-h. forintért adta el 1797-ben a debreceni Kollégiumnak. Sokáig zárva tartott éremgyüjteményét 1941 szeptemberében dr. Huszár Lajos nézte át az egyházkerület hivatalos felszólítására. Kazay volt Debrecennek első igazi műgyűjtője. Ismét csak könyvek, okmányok, kézirati ritkaságok gyűjtésére szorítkozott a XVIII. század egyik kiváló orvosdoktora, Debrecen város híres tisztiorvosa, Veszprémi Csanády István. Debrecenben, Svájcban és Angliában tanult. 1758-ban kezdte Debrecenben orvosi működését. Innen házasodott és 1761-ben már saját háza volt a mai Ferenc József-út 68. sz. telken. Több * tudományos munka szerzője. Igen szép magánkönyvtára és kéziratgyüjteménye volt. 1799-ben halt meg. Könyvtára jórészt a Kollégiumba került, kéziratgyüjteménye azonban szétszóródott. Toldy Ferenc szerint Veszprémi tulajdona volt Kazzai Karácson végrendelete, egyik legnevezetesebb magyar nyelvemlékünk, melynek nyoma veszett. 3 5 Arra a feltevésre, hogy Debrecenben több magángyűjtemény pusztulhatott el a gyakori tűzvészek következtében, példa Nagy Gábor ügyvéd könyv-, kézirat-, oklevél-, kép- és metszetgyűjteménye, melynek legnagyobb része az 1811-i nagy tűzvész martaléka lett. Nagy Gábor 1770-ben született. Csokonainak
