Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Zoltai Lajos dr.1861—1939
241 rajzírója ; 2 9 mi nem vethetünk egy tekintetet sem külföldre, mint pl. a németországi //ez7na/A-íi/ís/-szellemtörténetirányzat felé a Tömörkény István életrajzírója 3 0 és nem is tartjuk szükségesnek. A földesi utca paraszti porából kisarjadt, a hajdúföld vadvirágos göröngyein nevelkedett Zoltai Lajos, ez az ízigvérig magyar lélek, úgy belevágódott és olyan mélyen a Tiszántúl őstalajába, mint a magyar égből lefutó meteorvas... Innen nem vágyott ő sohasem külföldre, nem igyekezett egyetlen idegen nyelvet sem elsajátítani és talán halóporában is tiltakozna az ellen, ha valaki idegen eszmeáramlattal hozakodnék elő az ő munkáséletének mérlegelésénél! Löfkovits Artúr életrajzában 3 1 részletesen ismertetem azokat az előzményeket, melyek az ő múzeumalapító tevékenységét megelőzték. Szigorú következetességgel egyengette az útját annak, hogy a szellemileg mások által már jól előkészített eszme tényleges megvalósítása az ő mecénási érdeme legyen. 1902 őszén felajánlotta vegyestárgyú gyűjteményét a városnak egy leendő múzeum céljaira. A gyűjtemény kb. 2500 drb.-t számlált, melynek gyarapítására 10 éven át évi 500 korona fizetésére kötelezte magát. Ez a jelentékeny kultúresemény pár évvel később a Zoltai életének harmadik szakaszát határolta, melynek tárgyalása következő fejezetünk feladata. Oláh Károly kultúrtanácsnok Zoltait egyelőre a múzeumi ad hoc bizottság jegyzőjévé tette meg. A múzeum anyagának első ideiglenes felállításához nem is őt alkalmazzák. Neki Komlóssy Artúr városi főjegyző — közeledvén Csokonai halála évének 100. fordu-> lója — más fontos feladatok elvégzését osztja ki. Beválasztatja Zoltait a Csokonai-kiállítási bizottságba és ennek keretében megbízza a Csokonai nemességének, származásának, családfájának felkutatásával és bizonyos rajzok elkészítésével. A bizottságnak még egy tagja volt Zoltain kívül : Kardos Albert. (Zoltai levelezése, III. csomó 14., 17—20. sz.) 1905 május 22-én volt a Csokonai-ünnepség, amikor a városi múzeumot is megnyitották. Zoltai ezeket a munkálatokat már mint boldog házasember végezte el. Első házasságát a Kúria 1901-ben felbontotta s ő • 1902 január 4-én tartotta második esküvőjét Pecze Erzsébettel, Pcczc István hortobágyi csikósszámadó feltűnően szép leányával, akivel egy hortobágyi kirándulás alkalmával ismerkedett meg. Gyermekáldás elkerülte ezt a házasságát is, mely feleségének 1925 februárjában bekövetkezett haláláig tartott. Zoltai élete őzzel a házassággal nyugodt mederbe terelődött. Elvonulva, csupán legjobb régi barátaival érintkezve, szerény polgári viszonyok között, örökös munkában folyt az élete. Tisztviselői fizetésén felül írásaival, tudósításaival is gyarapította jövedelmét. így pl. többek közt a budapesti Egyetértéstől 1901 közepén 90 koronát kapott s a szakfolvó21
