Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1939. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők tudományos munkája 1939-ben. Gyűjtés, kutatás, megfigyelés, ásatás

20 A községi főjegyző információja alapján egy múzeumi szak­ember számára külön múzeumőri állás szervezése, a község ter­hére, csaknem kilátástalan, a község ennek költségét nem vál­lalja. Ellenben szó lehet arról, hogy a község valamelyik fiatalabb tisztviselője, vagy tanára, akiben a múzeumi ügyek iránt érdek­lődés mutatkozik, kellően kiképeztessék és aki rendes hivatása mellett a múzeumot kezelné. Ez a körülmény a múzeumi törvény rendelkezéseivel nem mindenben egyeztethető össze, de átmeneti állapotként, szükségből megengedhető volna a következő fel­tételekkel : a) a vezetéssel megbízott alkalmazott köteles volna leg­alább 2 hónapig a Déri Múzeumban, mint önkéntes munkatárs dolgozni, s ott az ügykezelést, konzerválást és preparálást, leltári könyvvezetést elsajátítani ; b) köteles szakásatásoknál és néprajzi gyüjtőutaknál né­hányszor segédkezni is ; c) legalább két hónapig köteles az egyetemi könyvtárban vagy a városi közművelődési könyvtárban dolgozni. A tiszafüredi múzeum ilyetén való fellendülésével remélhető, hogy idővel akár a vármegye, akár az állam a közgyűjteménnyé nyilvánított intézményt átveszi s annak fejlesztését a községgel együtt, szakképzett tisztviselők alkalmazásával és kellő költség­vetési fedezettel biztosítja. Mivel a tiszafüredi múzeum ásatási érdekeltségi körzetem­hez tartozik, én a magam részéről még ez év folyamán időt szen­telhetek arra, hogy a régészeti anyagot lelőhelyek szerint hatá­rozottabban elválasszam ; hogy kijelöljem a megsemmisítésre szánt muzeális anyagot és akkor, ha a Déri Múzeum konzerváló és preparáló laboratóriumát üzembe helyezzük, a pusztuló fém-, fatárgyakat és textiliákat műhelyünkben jókarba hozva, bizto­sítjuk a jövő számára. Tapasztalatból tudom, hogy vidéki kisvárosokban és közsé­gekben szinte veszedelmes feltartóztatni azokat a lelkes embere­ket, akik a gyűjtés szenvedélyétől űzve, múzeum összehozására fordítják minden idejüket és igyekezetüket. Tiltakozás esetén inkább titokban folytatják a gyűjtést, semhogy elálljanak ter­veiktől, amikor csak kárt okoznak a tudománynak. Míg ha támo­gatjuk őket és kellő felügyelettel engedjük vágyaik teljesítését, hasznukat vesszük és sok értékes anyagot éberségük útján megmenthetünk. Éppen ezért tisztelettel javasolom Méltóságodnak, hogy azokat a szempontokat, melyeket a tiszafüredi múzeummal kap­csolatban bátor voltam kifejteni, a többi érdekeltségi körzetünk­höz tartozó, sokszor még csak csirájukban lévő alakulatokkal szemben (Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Fegyvernek, Karcag, Kunhegyes, Jászberény, Szolnok, Berettyóújfalu) is méltóz­tassék egy leiratban bölcs belátása szerint körvonalozni s ugyan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom