Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Pósalaki János és emlékirata a Karaffa járásról
19 ÍV Pósalaki János emlékirata több példányban is ismeretes. Az általunk közölt kézirat a hajdúnánási református gimnázium tulajdonában van és Molnár József tanár hívta fel rá figyelmünket. A kéziratban benne van még Bartha Boldizsár debreceni főbíró rövid krónikája is. Az emlékirat ezután következik 1—24. lapon. Az utána következő lapokon Debrecent 1791-ben, 1797-ben és 1802-ben sújtó tűzvészek rövid leírását találjuk és Kozma páternek a ferencrendiek debreceni háza feloszlatásakor 1788 márc. 23-án mondott prédikációját. Ezek mind ugyanazon kézzel vannak írva. Ugyanaz a kéz írta az 1802-i tűzvész után felépült debreceni Nagytemplom falába beépített feliratokat is. Ez alapon következtethetjük, hogy minden valószínűség szerint az egészet 1806 után másolhatta le valaki. Lényegében hasonló tartalommal, de más szöveggel megvan ez az emlékirat más kéziratban is. E kéziratok közül egy a Déri Múzeum tulajdonában van, Csokonai Vitéz Mihály apjának naplója őrizte meg. Sőt van egy példány a debreceni református Kollégium könyvtárában is, R. 526. jelzet alatt. Csokonai Vitéz József naplójában közölt emlékirat más szövegű, bár nagyon sok helyen megegyezik az általunk közölttel. Mi azonban mégis a hajdúnánási kéziratban meglevőt adjuk itt azért, mert a Református Kollégium könyvtárában található egy hely és idő nélküli, de minden bizonnyal XIX. század elején nyomtatott, Bartha Boldizsár krónikája mellé függelékül illesztett latin szöveg is. Ennek csak egy példánya ismeretes, jelzete J. 2371. Az ott lenyomtatott emlékirat szószerint megegyezik a mi magyar szövegünkkel. Az eredeti valószínűleg latin nyelven íródott, de úgylátszik, kéziratban csak magyar nyelven forgott közkézen. Szűcs István is közöl részeket ebből az emlékiratból, 1 sőt azt is sejteti, hogy a XIX. században ki is nyomtatták volna. Azt azonban nem mondja meg, hogy ő melyiket használta, bár az általa közölt részekből világosan látszik, hogy latinból fordította magyarra. A XVII. századi nyomtatvány nem ismeretes, a kollégiumi példány betűtípusa határozottan a XIX. század elejére utal. A szövegkritikát ez a körülmény is megnehezíti. Mivel azonban kéziratban még több változata is lehet, részben ezért adjuk ki most ezt a XIX. századi nyomtatott szöveg alapján némileg hitelesíthető kéziratot. Balogh István. 1 Szabad kir. Debrecen város története. 747. és köv. 11. 13*
