Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Függelék - Pósalaki János és emlékirata a Karaffa járásról

190 közönséges katonák is, a kiknek a mi adónk kezekben az ő magok hópénzekre és fizetésekre ment, seregenként nagy Furiá­val, botokkal, dorongokkal, kinzó ostorokkal az uttzákon menőket, járókat kiáltásokkal, szörnyű káromkodásokkal és kegyetlen fenyegetésekkel motskolták és illették. A Basának Udvarához seregenként gyülvénn, hasonló morgolódással és zörömböléssel vádolták őket, hogy ők a Debreczeniek miatt nagy éhséget és szükséget szenyvedtek, sokan közzülük éhhel is tsak nem elvesztek. És hanemha az őrző Janitsároktól meg tartóztattak vólna, mint a dühös ebek, készek lettek vólna őket öszsze szaggatni. Ez idő alatt a Tatár Khámnak nagyobbik fia, Szultán Galga és ismét Szerdár Basa vagy Feldmarschal, más két Basákkal együtt és a Törököknek, Tatároknak Táborával mely is Nyoltzvan ezer Barbarusokból állott, két részről Várad mellé jövénn, a Váradi Basának parantsolatjából a mi Biránk ugyan a Basának Secretariussa mellé Tolmátsul rendeltetett, hogy a Szultánnál tartozó köszöntő engedelmességet letévén, könyörgésekkel engesztelné meg és kérné, talán meg nyerné tőle, hogy a városra bé ne jönne. A Táborra azért kimenvénn, a Szultánhoz ugyan elbotsáttatott, de tsak hamar viszsza eresztetett illyen szomorú izenettel : ,,nem kellett vólna magadat ollyan meszsze földről ide fárasztani, mert én ugy is ti hozzátok akarok menni". Midőn pedig Biró Uram, a mi nyomorult állapo­tunkat forgatvánn, instált vólna, hogy szándékáról tenne le, a Nagy Khámnak, (ennek Attyának) régi adott Leveleit és a Török Császárnak is Protectionálissát eleibe vivénn, ismét illy feleletet adott : „Ezek a levelek ugyan jók és néktek akkor adattak, midőn hűségesek voltatok ; de már ez rajtatok nem segit, mivel hogy a jó útról el tévelyedtetek, a mi ellenséginkhez advánn magatokat. Mindezekre a Biró Uramnak ki is minket excusált, ugyan illyen Resolutiót adott ismét : „Nem lehet, hogy hozzátok el ne menjek, mert az én népem messze földről és régen puszta hellyekenn jön, elf áradott és neki nyugodni és magát meg ujjitani kelletik. Én azért küldettem erre a földre, hogy az engedetleneket megverjem, továbbá mit fogok Veletek tselekedni, ott meglátom Ezeket el végeztetvén, a mieink viszsza botsáttattak, amazok mellé adattatott Tefterdár vagy Kintstartó egy néhány Tisztekkel, kik Murtzaknak hivattattak és két zászló allja Lovas Tatárok, a kik kardjukonn és nyilakonn kivül hosszú puskákat és hordoztak, kiket Seminiusoknak hivtak, ollyan szin alatt, hogy nékünk Salva-Quardiául lennének a Tatárok ellen. Ezenn szomorú Resolutioval és Instructiókkal megterhel­tetett Biránk kisérő társaival együtt viszszajött, az meg nevezett Thesaurarius pedig bejövetele utánn ebédelvénn, Biró uramat és a Senatorokat magához hivatta és az ő urának nevével

Next

/
Oldalképek
Tartalom