Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Pósalaki János és emlékirata a Karaffa járásról
182 és a Dégenfeld-tér 1. sz. telkek helyén. 7 0 Az egyiket eladta 1685-ben Szíjj ártó Zsigmondnak 250 frt-on. Ugyané ház szomszédságában Cegléd-utca (ma Kossuth-u.) felől volt még egy másik háza is. Ezt a két házat említi az 1675-i és 1683-i adólajstrom, az egyiket 1 frt-on, a másikat 75 den.-on adóztatva. 71 1691-ben ezt is eladta és helyette megvette elődjének Kállói Fényes Istvánnak Csapó-utcai házát az északi soron. Ez a ház Zoltai Lajos szerint a Csapó-utca 18. sz. telken állott (most Wiener-bérház) csak jobban lenyúlt Kálvin-tér felé. A ház közös szerzemény volt feleségével, Kiss Ilonával, keletről Laji István puszta telke, nyugatról Lisznyai Pál kollégiumi tanár volt a szomszédja. Ára tekintélyes, 500 frt és két köböl búza. Bizonyára rangosabb ház is volt, mert a tanács több ízben szállásolta ide előkelő vendégeit. 7 2 1 699-ben két ízben is leégett az istállója, a beszállásolt katonák gyújtották ki. 7 3 A ház telkét meg is nagyobbította, mert 1700-ban Péterfia-utca eladott két pusztatelket (a mai Vár-utca 4. sz.) és ennek egy részét Pósalaki vette meg 60 frt-on. Azonban csak 30 frt-t fizetett ki érte, a másik harmincat az utca a sövénnyel való felkerítésért és a gaztól való kitisztításáért elengedte neki. 7 4 Ezt a házát is eladta 1712-ben és helyette megvette negyedik feleségének, Dikó Péter özvegyének, Nyárhídi Borbély Juditnak a házát 500 frt-on. Ez a mostani színház telkén állott, keletről Komáromi György, nyugatról Tholdi Pál háza volt a szomszédja. 7 5 Az 1719-ben kelt kölcsönös végrendelettel egymásra testálják feleségével, de a fiának is itt adnak lakást. 1757-ben még a család birtoká7 0 U. o. 1678. 254. 1. 7 1 Repartitions 1675., 1683. Tan. jkv. 1685. 122. 1. A vevő még 1688-ban is tartozott érte 100 frt-tal. Tan. jkv. 1688. 426. 1. Az 1685-i házeladás némi adattal szolgál a mohácsi vész táján keletkezett Ispotály ház helyének meghatározásához. Az Ispotály történetének kutatója, Herpay Gábor is kétséget hagy a belső Ispotály helye felől. Véleménye szerint : A ,,Szent Erzsébet kápolnával egybekötött Ispotály nem állhatott másutt, mint a Csapó uccán és a mai Dégenfeld térrel szemben lévő oldalon." (A debr. ref. Ispotály tört. 21.) Zoltai Lajos a Szt. Erzsébet-kápolnát és a vele kapcsolatban lévő Ispotályt a Vár-utca elejére teszi, de ő azt is írja, hogy a város a XVI. század közepe táján a szerzetesektől elhagyott és a mai városistállója helyén állott ferences kolostort szintén szegényházzá alakította. (Települések. 29. 1.) így lesz aztán érthető a Pósalaki-ház telkének elhatárolása : „Cegléd uccában, napkeleti soron, északról az Ispotály közi, napkeletről az Ispotály ház délről maga háza szomszédságában." A legelső várostérképünk (kb. 1751ből) is mutat itt valami sikátorfélét, sőt 1678-ból is említik a sikátort. Csapó-utca déli sorát még a XVIII. század közepén is Ceglédhez számították. Az Ispotályház ilyenformán a mai Színházi átjáró helyén állhatott és lenyúlt a Kossuth-utca felé. 7 2 Régi Okiratok stb. 1906. évf. 1. f. 1. 1. Tan. jkv. 1691. 755. 1. 7 3 U. o. 1699. 411. 1. 7 4 U. o. 1700. 698. 1. 7 5 Tan. jkv. 3 712. 38. 1.
