Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)
Függelék - Pósalaki János és emlékirata a Karaffa járásról
178 két, hol három szenátortársával haláláig viseli. Nem kerül szóba többet a lemondása sem, bár Lévai István jegyzőtársa mind többet és többet szerepel már a városi ügyekben és küldetésekben. De a város sem nélkülözheti könnyen a bonyolult ügyekben való jártasságát. 1699-ben sikeresen tárgyal Kassán abban a perben, amit a váradi püspök indított a város ellen, a debreceniek érmelléki szőllői után fizetendő bortized miatt. 5 1 Ellenben nem sikerült) halasztást kieszközölnie a városra vetett 3000 frt adó fizetésére. Nagyobb sikerrel járt el, sőt magát a nádort is sikerült megkörnyékezni abban, hogy a többi szabad királyi városok törekvéseit meghiúsítsa. Ugyanis a többi város már régideje azon mesterkedett, hogy a városokra együttesen kivetett adóegységből, a portaszámból -— amit a kamara felügyeletével saját maguk osztottak fel — minél nagyobb számot nyomjanak új társukra. Most is elégedetlenkedtek a Debrecen 31 portájával és a szepesi kamarával fel akarták emeltetni. Pósalaki János és Komáromi György azonban keresztül vitték, hogy az előbbeni szám maradt meg. 1700-ban ezt is sikerült kettővel lejjebbszállítani, de új összeírást kellett véghezvinni. 5 2 A portaszám dolgában tartott egyezkedésében Debrecent ez évben egyedül Pósalaki képviselte, azzal az utasítással, hogy ,,ha egyezésre menne is az dolog, ami jobb azt cselekedgye". 5 3 Lassanként majd minden gazdasági természetű ügyben ő képviseli a várost. Hajdúszoboszlóval a vitás Kösélyszeg elhatárolásában sikerült egyezséget létrehozni, Bihar megvével szemben pedig a Vay-birtokokról a városba költözött jobbágyok ügyét védelmezi sikerrel, majd Debrecen város szováti jobbágyaival alkudozik a tized felől. 5 4 A Rákóczi felkelés idején megint fontos szerepet játszik különféle küldetésekben. A város helyzete az új körülmények közt sem volt irígylésreméltó. A háború zavarai alig multak el, egykori gazdaságát még kis részében sem tudta visszaszerezni. Hiszen még éveken keresztül árverezi a tanács a nagy sarcok idején, tönkrement polgárai házait. Siralmas képeket közölnek a város állapotáról a századeleji összeírások is. Most újabb feladatok várnak reá, kezdetben a gazdaságilag szervezetlen felkelés szükségleteinek ellátása hárul rá, a háború előhaladtával pedig még inkább egyedül megbízható gazdasági központ, a felszerelési ipar színhelye. A Rákóczi szabadságharc nem indult biztatóan. Eleinte kétségbeesett jobbágyok felkelése volt, sok garázda elem is csatlakozott hozzá. Ilyen kóborló kuruccsapat volt az is, amely jegyzőnket az akkor még meglévő bánki templom 5 1 Régi Okiratok... 1906. évf. 2. f. 4—5. 11. 5 2 Tan. jkv. 1700. 714. 1. 53 U. o. 1700. 751. 1. 5 4 U. o. 1700. 777. 1. 1701. 24., 59. 11.
