Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1939-40 (1941)

Jelentés a Déri múzeum 1940. évi működéséről és állapotáról - A Déri Múzeum gyarapodása 1940-ben

109 Pantopp.) cf Debrecen, 1940. II. 20. — Hosszúfarkú bagoly (Strix uralensis uralensis Pali.) $ Debrecen, Savóskúti erdő, 1939. XII. 20. — Vörösfarkú ölyv (?) (Buteo buteo vulpinus Gloger) 9 Debrecen, Nagycsere, 1940. III. 2. Lábán gyűrűzött, melynek felirata: MUS. ZOOL. POLON. C. POLONIÁ. VAR­SOVIA. 13,647. — Gatyás ölyv (Buteo lagopus lagopus, Brünn) 2 drb çç. Az egyik Debrecen, Nagycsere, 1940. III. 2., a másik Derecske (Biharm.j, 1940. II. 27. — Fekete gólya (Ciconia nigra L.) Hortobágy. Kisludas, 1940. X. 6. — Vörösgém (Ardea purpurea purpurea L.) c Hortobágy, 1940. V. 21. — Fütyülő réce (Anas penelope L.) <f fiatal. Hortobágy, 1940. IX. 9. — Cigányréce (Nyroca nyroca nyroca L.) bőr. Hortobágy, 1940. IX. 9. — Borzas cankó (Philomachus pugnax L.) cT Hortobágy, 1940. IV. 15. — Nagy goda (Limosa limosa limosa L.) ç és d" Horto­bágy, 1940. IV. 15., illetve 21. Mindkettő repülő helyzetben, hogy fehértarka röpképét szemléltessük. Ezeken felül két Alföldi racka kos koponyáját preparáltat­tam (Ovis strepsiceros hortobagyiensis). A szarvak terpesztése 108 cm. Mindkettőt Geréby György gazd. főfelügyelő aján­dékozta. A felsorolt madarakat elejtették, illetve ajándékozták : Dr. Békéssy Jenő kir. közjegyző, Diószeghy János földbirtokos, Fischer Mihály ny. r. kath. ig. tanító, vadászmester, Piros Géza mérnök, dr. Sátori József egyet, tanársegéd, Schell Gyula fő­vadász és Szarka Boldizsár református lelkész Panyoláról. Vétel útján 4 drb madarat szereztem be Bán Tivadar preparátortól, aki a töméseket is készítette. Dr. Beretzk Péter szegedi ornithologus kérésünkre készség­gel megengedte, hogy több eredeti fényképfelvételéről nagyításo­kat készíthessek. A filmek kikölcsönzéséért ezen a helyen is hálás köszönetet mondok. Köszönettel tartozom Németh Nán­dor hortobágyi csárdásnak is a kis múzeum iránt tanúsított többrendbeli figyelméért. Az utóbbi két évben gyűjtött anyag csak 1941-ben kerül kiállításra, mivel az eddig szabadonálló, pusztulásnak és rongá­• lásnak kitett madarainkat üvegszekrénybe fogjuk helyezni, melyek jelenleg munkában vannak. * Befejezve az évi gyarapodás részletes kimutatását, hálán­kat és tiszteletünket fejezzük ki intézetünk barátainak, ajándé­kozóinak azzal a kéréssel, l»gv az országnak ezt a legnagyobb és legszebb vidéki múzeumát szeretetükben továbbra is tart­sák meg!

Next

/
Oldalképek
Tartalom