Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Függelék - Lükő Gábor: A hortobágyi pásztorművészet

108 amint a múzeumi emlékek segítségével magunk elé idézhetjük. Messziről csak a pásztor nagy fehér köpönyege, szűre világít. A fején nagy felálló szélű fekete kalap, mellette túzok tolla. Kezében nagy botot tart (2. kép). Mikor közelebb érünk, látjuk, hogy kopott, napszítta ka­(f\ lapja alól gondosan befonva ^ lóg le hosszú haja (4. és 5. kép). Szűre ujját amint meg­libbenti a szél, üde zöld és piros színekben virít ki alóla az aszaly virágos mezeje (3. kép). Botjára esik pillantá­sunk, mert szemünkbe veri a nap sugara, olyan fényes. Apró színes képeket látunk rajta, de sűrűn egymás mel­lett. Már itt gyanakodni kez­dünk, hogy a piszkos-sárgás szűr alatt elátkozott királyfi rejtőzködik. Ivókürtje és kész­sége aztán megnyugtatnak, hogy nem csalódtunk. Vegyük csak sorra műkincseit és néz­zük meg apróra. A pásztor legfontosabb szerszáma a bot meg az ostor. Enélkül nem boldogul a jószággal. De az ember szá­mára még fontosabb tűzszer­/ITIm I (\ s zá m a és kése, mert enélkül i^Lj^ -vyy ' \J S saját szükségleteit sem tudja \ V/W \ ! kielégíteni. A pásztor övére jj^L \ J akasztva, vagy szűre ujjá­' ^an karikára fűzve együtt W^^My^ találjuk a tűzcsiholó acélt (acíl), a kovát és taplót rejtő 6. kép. erszényt (erszín), meg a kést Pásztorkészség : késhüvely, erszény hüvelyben (hüvej) (lásd a 6. és acél karikára fűzve. képen). így mindenestűi kész­ségnek (kíssíg) nevezi őket a pásztor. Az erszény, legtöbbnyire piros bőrből készült, kerekfenekű zacskó, oldalán bőrrózsákkal, vagy kerek színes üvegdarabokkal díszítve. Egy darab bőrből készül, s kiterítve szabályos köralakú. Közepére egy vastagabb köralakú bőrt varrnak. Ez a feneke. Az erszény bőrének szélét kilyuggatták és a lyukakba két vékony szíjat fűztek egymással ellentétes irányban. Ezekkel húzzák össze az erszény száját. A szíjak

Next

/
Oldalképek
Tartalom