Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Figyelő - Levél Kiss Lajoshoz, „A szegény ember élete" szerzőjéhez

82 és ismerjük műhelyedet, mi tudjuk, hogy a Te könyved nem ennek a mai divatnak a terméke. Te már ezt a könyvet akkor eltervezted és lelkedben-eszedben akkor megírtad, amikor még csak néhány elhivatott magyar lélek szánta rá magát nekibúsúlva a szegény népréteg tanulmányozására. De Istenem, valóban nem tehetsz róla, hogy nem volt Benned egy szemernyi számítás sem, hogy nem tudtál és ma sem tudsz tolakodni, törtetni, port hinteni, hogy olyan nagyon magyar ember vagy és míg lelked kagylójában mély lemerüléssel gyarapítgattad a drága, igaz gyöngyöt, mások, az ügyesek, a helyzet magaslatára és felszínére emelkedve csillogó üveggolyókat dobáltak fel bűvészi ügyességgel és így a világ szemében nem lehettél úttörő, nem lehettél első harcosa a népmentés, a falukutatás eszméjének! Ha csak tíz esztendővel hamarább állasz elő ezzel a pompás könyvvel, akkor most Te volnál első zászlótartója ennek az egész nemzeti ügynek! Hiszem, hogy eljön az idő, mikor majd rostára vetik a mai idők irodalmi termékeit, hogy az ocsút elválasszák a tiszta magtól és akkor majd azt is ki fogják deríteni, hogy kinek a vetése került legelőször a termőtalajba? Ez elgondolások jegyében kívánom, hogy kísérje az áldás alkotó erődet még hosszú éveken át, hogy abban a gyönyörű életcsorgásban, melynek forrása a Te teremtő lelked, továbbra is részünk legyen, hogy láthassuk ezután is mesterien és nagy írásművészettel megrajzolt szegényembereidet, a mező, a rét, a tanya, a falu lelki szemeink elé varázsolt életét! Kívánom, hogy munkád hozza meg a megérdemelt elismerést és megbecsülést minden vonatkozásban! Ezt a pár sort pedig fogadd tőlem szíves megértéssel és kérem elnézésedet, hogy tartalmi ismertetés és kritikai méltatás helyett ilyen formában váltottam be igéretemet. Legyen a Te könyved, A szegény ember élete* dísze és büszke* Kiss Lajos nyíregyházai múzeumigazgató könyvét Móra Ferenc emlékének ajánlja és három részre osztja. I. rész : Nehezen élők. Ennek fejezetei : a kis kanász, csordásgyerek, béres, kocsisbéres, az igáskocsis, a parádéskocsis, bérkocsis, malmoskocsis, a mindenes, az udvaros, a házőrző, a kis tanyás, a tanyásbéres, felestanyás, kisfeles, fuvaros, egylovas ember, kisárendás, kubikos, napszámos, vályogvető, téglaverő, falrakó, kútásó, tetejverő, szőlőkapás, szőlőcsősz, nyomási csősz, kukorica csősz, zsákoló, az éjjeliőr, az utcaseprő, a tehéncsordás és a csürhéskanász. II. rész : Könnyen élők : a jófajták, bolti szolga, halotti pénzszedő, lócsíszár, lónvúzó, disznókupec, marhahajcsár, lajtos, vőfény, funerátor, gyászhuszár, hordár, a gyüvő-menő ember, piaci légy. a tötte rosszembör, a koringyálóembör, kártyapiller, a dohánycsempész és a dinnyecsősz. III. rész : Szómagyarázat. Utóbbi 12 oldal terjedelemben nyelvészeti szempontból is igen becses. Reméljük, hogy a 2. kiadást a szerző megfelelő képekkel fogja ellátni.