Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Jelentés a Déri múzeum 1938. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők 1938-ban végzett tudományos munkája. Gyűjtés, kutatóút, megfigyelés, ásatás

42 síink. Lossonczy István és felesége néhány évvel ezelőtt a derzsi határban avar sírmezőt tártak fel, melynek leletanyaga a Nemzeti Múzeumban van. Derzsről ebéd után fogadott szekeressel indultunk. Magyary­Kossa úrifogatához képest bizony gyenge lovacskákat kaptunk. De a csendes kocogásban annál inkább lehetett szemlélődni a gyönyörű tiszamenti tájakon, a Nagyfok változatos vizein, a távoli füzeseken, az elragadóan szép pipacsos, szarkalábas mezőkben! Hallottam, hogy a Cserőköz holt ágába vizet ereszte­nek és azzal öntözik itt a földeket. Tiszaszőllősön keresztül hajtva a falu északi részén, a Csontos-part nevű vályogvető gödörben ős- és rómaikori cserepeket gyűjtöttem, továbbá a nyesett agyagpartban szabályos méhkasalakú üreg függőleges szelvényét mértem le, 142 cm. alapátmérővel és 140 cm. mély­séggel. Ezek az üregek az őskori agyagkitermelés emlékei, amint azt ,,A méhkasalakú földbevájt üregek problémája" c. dolgozatomban kifejtettem. Tiszaszőllősről a karcag-füredi vasútvonal mentén igye­keztünk a dűnék hazájába, a tiszaöruény-füredi határ felé. A vasútvonaltól jobbra térve az örvénvi szőlők alatt értük először az új öntözőcsator­nát. A szőlőskertekben két kontyos, kerek csőszkunyhót fényképeztem. Az egyik nád­ból, a másik kukoricaszár­ból és szalmából készült. — Mindkettő hegyétől lefelé, fél­magasságig szalmakötelekkel volt körülcsavarva. A kuny­hók vázát karókból készí­tették, belső vesszőkorccal. Magasságuk 3 m. (IV. tábla 2). Az új csatorna mentén, annak nyesett falait figyelve, mentünk az örvényi Temetődombra, melyről az öntözőcsatorna kiindul. A Tiszaparton épülő szivattyútelep a hullámtéren keresztül ide fogja felnyomni a vizet csatornahíd közvetítésével egy ú. n. csillapító-medencébe, melynek vízfelszíne 11 m.-rel áll magasabban a Tisza rendes felszínénél. Mivel a szivattyú­telep másodpercenként 6 m 3 vizet tud a csillapító medencébe felnyomni, ehhez a csatornarendszerhez nem volt szükséges tárolót építeni. A Temetődombon, hol a csillapítómedence van, s annak közvetlen környékén földmunkálatok alkalmával urnatemetőt találtak. A leletek egy részét Balogh Ákos megmentette, a maradványokat a Nemzeti Múzeum szedte össze. Estére a Doma­házi-sziget felső holtágával szemközti gátőri lakásba tértünk. 18. kép. Zsúppal fedett szekérszín Tiszaszől­lősön, a falu végén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom