Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Jelentés a Déri múzeum 1938. évi működéséről és állapotáról - A múzeumi tisztviselők 1938-ban végzett tudományos munkája. Gyűjtés, kutatóút, megfigyelés, ásatás

hanem lehúzódnak a déli lapos part végébe. A tómeder fenekét finom, lisztszerű iszap fedi. Ha a viz apadásban van, a nyálkás partszegély megszárad, s elfeketedve, vékony cserepekre szakadozik. Vadászok szerint téli viharok idején idemenekülnek a környék nyulai is és a tó partja tövében húzódnak meg. A legelő egyedüli diszei április elején a tavaszi pimpók (Potentilla verna). Itt-ott már korpa virág is (Draba verna) mu15. kép. A hortobágyi Kun György-tava kora tavasszal. tatkozott. Víz alatt a csenkesz halvány viasz színűvé válik. Azért az olyan fenekek, melyekről csak nem régen tűnt el a víz, amihez elegendő párórás szeles meleg napsütés, világos sárga foltként már messzire látszanak. Ezeket jó elkerülni, mert nyálkásak, szotyogósak és csak csizmával járhatók. Ilyen sárga foltot nagyon sokat láttunk a pusztán. Kell egy hét is ahhoz, hogy zöld színre vergődhessenek. Lépteink körül apró sáskafajok pattogtak s egy parányi sárgásszárnyú lepkefaj repdesett alacsonyan az egyre növekvő szélben. Ugyanis Tiszafüred felől hamarosan felnyomult az eső. Hűvös csípős szélben igyekeztünk a Szásztelek felé. Egy-egy szélroham megforgatott bennünket. A szásztelki erdőcske alá érve, éreztük, mit jelent egy ilyen kis facsoport is, mint szélfogó-szárnyék. A tanyán két fiatal csikósbojtárt találtunk. Apró libákkal bajlódtak éppen. Az anyakancák szétterülve legelésztek a közelben. Amelyik kis csikó fázott, körülnyargalászta az anyját. Feltűnt a tanyán egy fehér puli is, amilyet eddig még nem láttam.