Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1938 (1939)

Függelék - Lükő Gábor: A hortobágyi pásztorművészet

107 léletesen fejezi ki a kor nemzetiségi és társadalmi feszültségét a növényi formák dialektikus alakításával.

1

2 A magyarság különböző rétegei közül a pásztorságnak van legkevesebb köze a nyugati kultúrához. Érdekes tehát, hogy voltak korszakok, mikor ez a maradi kisebbség vezető szerepet kapott a magyar életben. Ilyenkor aztán mindig visszaadott valamit kultúránk ősi elemeiből, amit addig magában őrizgetett. A magyar pásztorok nemcsak a szűrviseletet és a magyar véső-, faragó-művészetet mentették meg a pusztulástól, hanem magát az ősi nomád életformát is. Köztudomású, hogy a magyar tanyavilág a jószágteleltető szállások helyén, s azok szerves folytatásaképen alakult ki a XVIII. században,

1

3 s ma is téli szállása a jószágnak. A földművelő polgárság jobbadán csak nyárára költözik ki a tanyára, telelni a városba megy, tehát szintén nomád életet él, akár csak a pásztorok. A pásztornép legutóbb a múzeumokra hagyta a maga művészetét, s így a mi kötelességünkké tette, hogy azt visszaadjuk a magyar közönségnek. A magyar pásztor csaknem valamennyi művészi alkotását magára aggatta. Láttuk, hogy nem hiúságból tette ezt, de mert ő képviselte az életet, a változatosságot a kihalt, egyhangú pusztában. Nézzük meg hát elébb őt magát, s aztán művészetét, 1

2 Bővebben írtam erről A magyar hímzőművészet eredete és története c. tanulmányom 31—36. lapjain. 1

3 Gvörffy István : A magyar tanya. — Földrajzi Közi. 1937. 4. kép. Öreg juhász befonott hajjal. 5. kép. Juhász, csimbókos hajjal.