Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.
68 métereket. Hol az egyik, hol a másik tört előre. Majd magára engedtük a csónakot : vigye a víz, ahogy tetszik neki. Ha az ember ilyenkor nem nézi a partot, azt sem tudja, halad-e vagy áll. Ha előre nézünk, valami titokzatos erő vonzását érezzük. Mintha a tenger szívóereje idáig hatlona és az vinne alkuvás nélkül... A nap éppen Angyalos megett szállt le. Ez a nevezetes falu a balparton fekszik, szemben Tatárfalvával. Az alkonyati színes égaljra rárajzolódott a falu körvonala a templomtoronnyal s olyan volt, mint valami csodálatos álomkép, mely önmagában gyönyörködött a Szamos tükrében... Egy ilyen alkonyati színes tájnak a nagy arányai, a mélyre tükröző lágy színek csak annak bontakoznak ki, aki a folyó vizén alacsonyan közeledik a tájhoz. Sok világhírű tájat láttam már életemben, de én ezt az angyalosi alkonyatot soha nem fogom elfelejteni. Id. Csiszár Árpád református lelkész kedves barátom vendégszerető házánál töltöttem az estét. De nem tudtam teljes egészében szakítani megszokott életemmel. Hálásra nem fogadtam el a felajánlott szobát, hanem egy öreg almafa alatt ütöttünk sátort. A jópéldát követték a házigazda fiai is, mert a fáradt testet semmi nem üdíti úgy fel, mint a szabad levegő. Azután a sátorozásnak is van valami ősi varázsa, melytől nem lehet szabadulni ! Július 19-ének reggeli óráit Tatárfalvának szenteltem. Ezt a falut elsősorban is figyelmébe ajánlom annak a magyar anthropologusnak, aki nem a sírokból kiszedett koponyákat, hanem az élő fejeket szokta méregetni. Még ha csak a földesura volt eredeti tatár ennek a falunak, akkor sem egy személyt jelent ez a tény akár a letelepedés, akár a leszármazás szempontjából. Mert a földesúr nem egyedül ment oda és nem csak családjában folytatódott. A falu gyöngyszeme és nevezetessége középkori temploma, melynek képét a vármegyei monografia is érdemesnek tartotta közölni. Külön harangtornyával, színes tégláival és egész környezetével a legszebb falusi tájat szolgáltatja. 3 7 A templom külső falán, köröskörül a téglákban karcolások, vájatok láthatók. Hagyomány szerint a tatárok karddal vagdosták a templomot, mikor be akartak hatolni. Azonban a tatár, mint kitűnő katona, mindig tudta, mire való a kard és mivel kell egy templomot szétrombolni, ha arra került a sor. Kőben, vasban biztosan nem csorbította ki éles pengéjét. Én azt hiszem, hogy a kőben szűkölködő falusi lakosság, a századok hosszú során, hegyes szerszámait (ár, tű lyukasztó stb.) a kemény téglák vájataiban, mint passzív csiszolóban élesítette s talán az iskolás gyermekek is segítettek újabban a vájatok mélyítésén.
