Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.
49 szabályozási művelettel hét községet fosztottak meg az élő Szamostól. Érdeklődésemre a Holtszamos Matolcs és Cégénydányád között nem volt mindenütt hajózható s így le kellett mondanom arról, hogy a távolabbfekvő ószamosparti községeket ezúttal felkeressem. 2 0 Esti időtöltésünk vendégeink társaságában, szabadtűznél készült halpaprikás mellett igen kellemes volt. Általában ha szabadtűz körül ülök, étkezem, mindig érzem a 80—100 ezer éves ősi állapotot, az emberi civilizáció legelső megnyilvánulási módjának önkéntelen megismétlődését. Esti tűz körül élni annyi, mint ősembernek lenni ! Esti tűzbe nézni annyi, mint pogánynak lenni a szó legtisztább értelmében ! Esti tűz mellett eltűnődni, holdba, csillagseregbe bámulni annyi, mint ismételgetni a hit legelső gyermeki szavait... Bizonyára a mi közelségünk volt az oka, hogy a gátbiztosi lakás öblöshangú kutyái úgy vonítottak egész éjjel, akár az ősfarkasok. Illett a hangulathoz a hűséges őrzésnek ez az állati megnyilatkozása, mert élni és félni az őskorban egyet jelentett... 2. A eégénydányádi cölöpök rejtélye. Július 17-ére virradó hajnalon, kissé borús ég alatt, elhagytuk nagy-nyárfás tanyánkat. Mint valami titkos rejtekhelyről siklott ki csónakunk a csatornára boruló fűzlombok alól. Az Űjszámos náddal benőtt partja mentén eveztünk előre. Érdekes a parti nád 15—20 méter hosszú tarackgyökere, amint a vízfolyásban tovafut és minden araszra függőlegesen álló hegyes levéllándzsát szöktet. A parti nád tarackgyökere sokszor széles palajon keresztülfut a víz után. Ugyanúgy tesz, mint a szomjas ember : lejön a meredek partról, keresztül megy a palajon és iszik. Csak mindenki a maga módján. Errefelé gyakrabban láttunk vízimadarakat. Halászcsérek, bakcsók élénkítették az Űjszamos fátlan partjait. Áthaladva a matolcsi híd alatt, egészen Cégénydányádig végig* láttunk az egyenes medren. Kékes gyenge ködfátyol takarta a távoli fűzesek domborulatát. Ott már újra az Ószamosban leszünk ! Szinte vágytunk felé ! Itt a mezőket, gyümölcsösöket jellemző gébicsek, cinkék őszies kiabálását halljuk, ott ismét a vadgalambok és sárgarigók hazájában leszünk! ! Ha az egész világon kipusztulna ez a két madárfaj, a Szamos füzeseiből bizonyára újra lehetne telepíteni ! Ä matolcsi parti legelőnek a jószág számára nincs lejárója. Ezért a partélre épített gémesszerkezettel a folyóból merik a vizet a fenti vályúba. A Szamos meredek partjában a tőzeges fekete réteg, mint egy fekete csík húzódik végig, amely jelenség az ártéri terület 4
