Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Függelék - Balogh István: A jószág teleltetése Debrecen környékén

211 sodort, oldalast, kolbászt és pogácsát visz a kulacsban s a szeredásban, a számadót s a bojtárokat megembereli, megkínálja. (Fig. 16. kép). A sertés kihajtása már egyszerűbb, hajnalban elindítják a kondást a tanyáról, utána egy szekér viszi a tüzrevalót, itatóvályut, a kondás holmiját. A kiverés után pár héttel van a jószág olvasása, amikor a város és az egyes gulyagazdaságok emberei feljárják a méneseket, gulyákat és nyájakat, hogy a pásztorok nem lappangtatnak-e olyan jószágot, ami után nem fizette be a gazdája a legelőbért, nem váltott palétát, legelőcédulát. Fig. 16. kép. Kiverés. Hortobágy Befejezésül, bár szorosan véve nem tartozik a tárgyhoz, egy szintén tavasszal szokásos eljárást, a legelő égetését szeretnénk ismertetni. A debreceni levéltár néhány XVII—XVIII. századi adata mutat erre a szokásra. 1698-ban elrendeli a tanács: ,,A mezőket senki ne gyújtogassa, publicaltassék."

67 Néhány évvel később ismét : ,,A száraz időkhöz képpest a cserék szénák őrzésére ki kell küldeni."

6

8 Majd egyenesen jutalmat tűznek ki a mezőgyujtogatók elfogójának. ,,A cseréken és mezőkön kiváltképpen elhánni szokott tüzek, sőt néha szántszándékkal való gyújtogatások miatt a cserékben nagy károk szoktak esni, azért aki ilyen gyujtogatót bejelent, lészen jutalma 10 magyar forint."

6

9 6

7 Tan. jkv. 1698 : 218. 1. •

8 Tan. jkv. 1715 : 728. 1. • • Ä

9 Tan. jkv. 1740 : 546. 1. 10*