Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Függelék - Balogh István: A jószág teleltetése Debrecen környékén
209 ménye szerint : „Január, február, itt a nyár" és „Sándor, József, Benedek, hozzák a jó meleget". Rossz időt hoz a húsvét, ekkor fújnak a nagy heti szelek, de húsvét után meg szokott fordulni az idő. Az időjárás mellett a takarmány több vagy kevesebb, a legelő jobb vagy gyengébb volta határozza meg a kiverés idejét. A nyári legelőre való kiverés csak akkor történik, mikor már kevéssé fenyeget a rossz idő. Hugó-napja (április 1) még veszedelmes nap, mert ekkor rendesen havaseső esik és ez szokta a kisbárányokat tönkrevágni. Mint az időt, úgy a legelőt is figyeli a pásztor. Ha sok az apró fehér virágú korpafű a tallón, egész nyáron jó legelőre van kilátás. Régebben éppenúgy, mint ma ezeket a határnapokat nagyon figyelembe vették. Sőt régebben a kiverés még későbben volt, mint ma. 1795-ben csak április első felében kellett a juhokat a Hortobágy mellé verni. „Minthogy már a meleg tavaszi esők után a mező mindenfelé szépen újul, annyira elkezdett zöldülni, hogy a közelebb jövő héten a gulyákat is a Hortobágy mellé hajthatják, a mező és csereispector uraiméknak megparancsoltatott, hogy a közelebb jövő héten a juhokat és a heverő gulyabeli marhákat, melyek már kivált az őszi és tavaszi vetésekben sok kárt tesznek, veressék ki." 6 3 Ugyanez évben meghatározzák a nyári legeltetés rendjét is : „Minden baromtartó gazda a maga heverő marháit, akár kereskedésre való, vagy amint nevezik, kupec marhák, akár pedig tőke marhák légyenek azok, tartozik az avvégre rendelt pusztákra a közönséges pásztor gondviselése alá hajtani. Kivétetnek mindazáltal a csordára járó fejős tehenek és fejős juhok, amelyeket a házaknál szoktak fejni. Ennek felette megengedődik az is, hogy akinek számos magló sertései vannak, azokat meghatározott helyen külön járassa és külön pásztort tartson mellettek." 6 4 Szent György-nap után heverő marhának már nem volt szabad a határban járni, a csordák és fejős-juhnyájak a nyomáson, gulyák, ménesek és meddő kosnyájak a Hortobágyon legeltek. 6 5 Ugyanezt írja Szűcs Sándor is a Sárrétről. 6 6 A kiverést megelőzi a pásztorfogadás. Ez a téli vásár Vasárnapján szokott lenni. Ekkor fogadják meg a közös pásztorokat, tehát a gulyást, csikóst és a nyájjuhászt. A pásztorfogadás régebben a piacon volt, most a gazdasági egyesületben tartják. Itt vannak a felügyelő-, gulya- és nyájgazdák, velük 4 3 Tan. jkv. 1795 : 139. 1. 4 4 Tolvajságok megakadályoztatására rendeltetett rendszabások. Debrecen. 1795. 8. 1. 4 5 Mezőinspectorok Szent György-nap után semmi szín alatt a város kaszálói körül legeltetni ne engedjék. Tan. jkv. 1823 : 147. 4 6 Szűcs Sándor : Nagysárréti juhászat. Debreceni Szemle. 1937. 170. 1. 14
