Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról
MS késztette a debrecenieket. A városi hatóság királyi biztosi és helytartótanácsi tekintély erejével igyekszik érvényt szerezni korábbi rendelkezéseinek, hogy t. i. az alacsony és náddal, szalmával, gazzal fedett épületek széthányassanak; az újonnan építkező polgárok a kiszabott rendhez és a városhoz illő csinossághoz alkalmazkodjanak. 5 2 Hanem szegény házigazdáknak, ideiglenesen még ezután is megengedte a fakémény csinálását, csak jól be kellett tapasztaniok sárral. 5 3 Ibrányi Ferenc kir. biztos 1814-ben megismétli az 1811. évi rendeletet, amely úgy szól, hogy a nádfedelek elbontandók, a házakat cseréppel, zsindellyel vagy habán módra kell befedni. Az átmeneti időt hat esztendőben állapította meg. (De kétszer hatvan esztendő után is látható még itt-ott a belső területen egyegy szerényen meghúzódó nádasház, egy vagy két apró ablakkal az utca felől.) A kir. biztos megint figyelmezteti a közönséget, hogy az építkezni akaró tervet és költségvetést mutasson be. 5 4 A külső városrészeket igen nehezen, hosszú idő alatt lehetett megtisztítani a földkunyhóktól. Bek Pál kir. biztos 1822 jún. 1-ét tűzte ki utolsó határnapul azok elhányására. Helyükön mindjárt új taksás telkeket osztott ki. 5 5 Azt a polgári háztípust, amely ilymódon az eddig elősorolt hatósági beavatkozások és a polgárság saját jobb belátása következtében a mult század első felében alakult ki, kimerítően, színesen, alaposan ismerteti Ecsedi István : dr. ,,A debreceni népi építkezés" című leírásában. 5 6 Debrecenben miért kevés az emeletes ház ? Majdnem felesleges mondanom, hogy az emeletes ház a régi Debrecenben ritka. A legtöbb földszintes. Ennek is megvolt természetes helyi oka. Az egy-két család számára való ház kényelmesen elfért a többnyire tágas udvaron. A nyugati városokban azért is épült annyi többemeletű ház, mert a kőfalakkal összeszorított belsőségen nem volt könnyű a széltében-hosszában való terjeszkedés. A házak tehát kénytelenek voltak felfelé nőni, mondja Salamon Ferenc. 5 7 Mendöl Tibor pedig annak okát, hogy az emeletes ház — nem csak Debrecenben — hanem általában az Alföldön rendkívül ritka, a falvakban úgyszólván teljesen hiányzik, főképen a kő- és épűletfa-hiány indokolta sárépítkezésben 5 a Vár. Ltr Tan. Jkv 1811 : 333+400. sz. 0 3 U. o. Tan. Jkv 1811 : 101. sz. 5 4 U. o. Kir. bizt. Jkv 1814—15 : 221. 1. 6 8 U. o. Kir. bizt. Jkv 1821 : 22. 5 8 Népr. Ért. 1912. évf. Ecsedi id. m. 157—194. 1. 5 7 Salamon F. id. m. III. k. 216—233. 1. I
