Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról

160 voltak.

4

2 Valamelyik XVIII. századeleji városi számadásban találtam egy tételt a debreceni Kollégium diákszobáira megrendelt hólyagok költségeiről. A marhahólyag legalább is annyira pótolhatta a szegényember által nehezen megvehető drága ablaküveget, mint a vászon és olajos papír. Egy világtalan, nyomorgó debreceni mészáros felesége 1757-ben is még lámpásoknak hólyaggal borításával kereste a kenyerét. A legelső ismert üveges Debrecenben bizonyos Miklós. Mesterségéről „Üveges Miklós" néven ismerték. Saját háza volt, amelyet 1717-ben vásárolt meg, a mai Batthyány-utca 12. sz. a. Gazdasági épületek a ház körül. Kutatásaim során arra is figyelmessé lettem, hogy a háztelkeken való régebbi osztozkodásnál istállóról, színről, fészerről igen ritkán esik szó. Műhelyről még kevésbé. Márpedig ebben a nagy állattenyésztő, folyton vásárokat járó városi nép udvarain nem hiányozhattak ló- és ököristállók, szekérszinek sem ; annyival inkább nem, mert a város árkain kívül elterült szérűskertek is ritkán szerepelnek régibb jegyzőkönyveinkben és így keveset tudunk ezek fontosságáról a debreceniek mezei gazdálkodásában és állattenyésztésében. Az sem hihető, hogy műhelyekre sem volt szükség ott, ahol már háromszáz évvel ezelőtt tizenhat különféle céh virágzott és a lakosság túlnyomó többsége kézművességből élt. Lehet, hogy ezek az emberek mesterségüket többnyire a lakóházban, a boltban, vagy a kamarában gyakorolták. Sokszor így van ez most is. A továbbfejlődés okai. A debreceni polgári ház körül is nagy változásokat okoztak a XVIII. század átalakuló életviszonyai. így először is a lakosság állandó terhévévált a katonatartás, amely szállás és élelmezés adását követelte meg. A debreceni polgársággal legelőször Caraffa császári generális kóstoltatta meg a porciózást. Akkor még rendkívüli esetnek vélték a jámbor cívisek. Csakhamar kénytelenek voltak arról győződni meg, hogy állandósult rendszer. A házigazdának meg kellett toldania lakását egy kis szobával és külön istállóval a bekvártélyozott katona és lova számára. A németól ekkor jelent meg a cívisudvarokon. Az első kaszárnya Debrecenben csak a mult század közepetáján épült. De a terjedő módi, a kényelemszeretet, az egészségesebb lakás utáni vágyakozás, nemkülönben a bérbeadható lakások növekedő keresése is erősen befolyásolta a debreceni polgár házatájának megváltozását. Másfelől a béresföldeken, az örökös és zálogjoggal bírt pusztákon mindegyre sűrűbben keletkező 4

2 Ortvay F. : Pozsony története. II. k. 310—319. 1.