Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról

356 Egy 1629. évi osztályos egyességnél a felházat rejtekestül nevezik meg. Ez a rejtek azonos épületrésznek tűnik fel az ugyanazon háznál, tíz évvel előbb említett szobából nyíló •„kamara bolttal", amit másként boltozott kamarának is mondhattak volna. Rejtekre, kamarás boltra, boltozott kamarára más házaknál is nagy szükség volt a gyakran előforduló töröktatár-labanc sarcolások és pusztító tűzvészek korszakában. A kőházak többnyire boltozottak, így bátorságosabbak és értékesebbek is. Mégis jóval több a gerendás ház. Még pincét is csináltak téglaboltozás nélkül, gerenda-tetejjel. A szűk és keskeny udvarokon nélkülözhetetlen volt a A KÁLVINTÉR ÉS HATVANÜTCA SZEGELETÉN ÁLLOTT MÉLIU5Z FÉLE PARÓKIÁLIS HÁZ ALAPRAJZA. EREDETIJE A DEBRECEMÍ REFORM. EGYHÁZ LEVÉL TÁRÁBA H XI. 2 9. $L.A. xvm. századbeli állapotábam. 3. ábra. Lelkipásztori lakás. XVIII. század. secessus, az árnyékszék.

3

9 Jegyzőkönyveinkben itt-ott említik a schola pervátáját is. E dolgozat befejezése után találtam meg a debreceni református egyház és a város levéltárában a XVIII. és XIX. század fordulóján készült néhány alaprajzot az úgynevezett parókiális és kvártély házakról. Ámbár sem magyarázó jelzések nincsenek rajtuk, sem leírásuk nem maradt fenn (kivéve a Komáromi-házat) : mégis jó tájékoztatást adnak néhány előkelő polgári lakóház elosztása és alkatrészei felől. 3

9 Vár. Ltr Tan. Jkv 1662:51. 1. — Hatházi Mihály azért lép vissza egy ház megvételétől, mert a szomszéd Kádas Andrásné „árnyék^ széke" reászakadott a ház derék szobájára. A tanács határozata így szólt : Elég ideje volt, hogy megnézze jól ; tartsa meg tehát.