Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról
146 Két évvel később (1556) néhai Varró Egyed özvegye, Magdolna Szent Anna asszony-utcában fekvő házát 19 írtért olyan feltétellel adta el Kerekes Ferencnek, hogy ez neki holtáig békességes lakást enged „in stuba sive vaparario parvo, in quo panes coquintur et in uno vulgo erezte a tergo domus." 1 7 Egy 1567. évi osztozásnál az első derékház az utca felől az örökhagyó négy árvájának jut. A hátulsó ház pitvarával, kamarájával, szobájával, az ötödik örökösnek „intéztetött". A sütőházat, kaput és kutat közélésül hagyták egymás között. 1 8 Egyik Piac-utcai ház résztulajdonosa 1586-ban a maga jussát elidegeníti 40 írtért. Állott pedig az eladott rész egy sötét boltból, egy föld- vagy vasasboltból, kis kamarából, istállóból, udvar, kert és kút használatából. 1 9 A cívisház alkatrészei a XVII. században. Kalmár Demeter Piacuccai házbeli örökségén osztoztak meg 1619-ben az oldalági rokonok, ú. m. öreg Szabó Pál maradéki négyen. Hozzá kell tennünk, hogy a mostani gróf Tisza-palota helyén állott Kalmár-féle ház felerésze zálogjoggal más ember birtokában volt, így a rokonok az örökségnek csak felén osztozkodhattak. Megkülönböztették benne az első kőboltot, az utána következő szobával és azt két részre osztották, úgy, hogy az ötödik folyó gerenda volt a választójel. Innét másik résznek vették az előbb megnevezett szobából nyíló kamaraboltot és a konyhát. Ezen megint ketten osztoztak. Azután a kőház fele a végső boltos szobácskával újra egy osztályrészt alkotott. A kaput, kutat, udvart köznek hagyták. Megosztoztak továbbá az udvaron lévő házacskán is mégpedig így : az első ház (szoba) az utolsó ház szegeletéig ismét két félnek jutott, úgy, ahogy az utcai háznál láttuk. A hátulsó ház pedig a harmadik félnek, azontúl a hátulsó rész Kubák Tamás szomszéd határáig egy cövek-jegyig a negyedik örökösé lett. A város boltjai felől való sövényt mind a négyen közösen tartoznak csinálni és tartani. A távol lakó egyik atyafi az osztály szerint neki jutott porcióját nyomban elidegenítette 100 írtért. 2 0 A Cegléd-, most Kossuth-utcai 11. sz. házon 1629-ben Szentpéteri János özvegye és tíz fia, unokája osztoztak meg. Apai örökség volt ez a ház. Alkatrészeinek — sajnos — nem eléggé világos felsorolásából arra lehet következtetni, hogy Szent1 7 U. o. 687. 1. Erezte (Eresztő?) a Nyelvtört. Szótárban : eresz = 1. projectum tecti. 2. porticula, porticus rustica, praestega, szin, tornác, héjjazat, fedett hely. A Tájszótárban : eresz, ereszet, ereszt = pitar, tornác, előszoba. 1 8 Debr. Ltr Tan. Jkv 1567 : 169. 1. 1 9 U. o. 1586 : 75. 1. 2 0 Debr. Ltr Tan. Jkv 1619 : 127. 1.
