Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról

140 templom öreg tornyának sisakja volt cserépből. Ezért nevezték cserepes toronynak is. A templomot magát zsindely fedte. Debrecenben kevés a régi ház. Rajzok, részletes leírások még a nem túlságosan régi, XVII—XVIII. századbeli debreceni építkezés módjáról, az akkori falazás mikéntjéről, tetőszerkezetről sem maradtak fenn. Kétszáz-kétszázhúsz évesnél idősebb középületünk nincs. A legrégibb debreceni lakóház élettartama még kevesebb. Legfeljebb 100—160 éves, amelyik nagyon öreg már. Tárgyi emlékek sem tájékoztatnak tehát ükapáink házatája milyenségéről. Az a tízujjunkon megszámlálható manzard-fedeles és barokkízlésű tűzfalas cívisház, amely a figyelő szem előtt itt-ott feltűnik, a XVIII. század legvégén, vagy a XIX. század legelején épült.

6 Nagyobb számmal találhatók szintén réginek tetsző olyan polgári házak, amelyeknek utcai tűzfala a tető síkja fölé emelkedik és ezt a háromszögű tűzfalat „attika" választja el a homlokzat párkányától. A Biedermeierkori neoclassicismus szerény művei ezek. A mult század első harmadából valók. A házfedél alakja. Nyergestető. Kanfaros ház. Pádimentomos és „fődes" ház. A legrégibbnek ismert magánházak azt sejtetik, hogy nálunk e példák keletkezését megelőző időkben is nyergestetővel építkeztek túlnyomólag. De nem volt szokatlan az üstökös, másként kanfaros házfedél. Ma már az üstökös fedelű házfedél a város belső és külső területén, néhány villaszerű új építkezést nem számítva ide, igen ritka. Ilyen a Batthvány-utcai 13. sz. emeletes öregház ; ilyen fedelű a hortobágyi csárda nyugati része is. A félereszes építkezés régebben aligha volt népszerű Debrecenben. De a varga- és a csizmadiaszin a mult század legelején, a Simonffy-utcai városi bérházak helyén, így épültek. Arranézve, hogy a nyergestető csepegőjének az építtető polgár saját telkén tartozott-e helyet hagyni, írott szabályt nem leltem. A házfedél után szólunk a ház padozatjáról is. Csakhogy igen kevés, amit mondhatunk. Idevonatkozólag, mint a néma, hallgatnak az én írott forrásaim, az öreg protokolumok és a relációk. A még meglevő, legrégibbnek látszó házakban részint téglaburkolást, részint deszkapadlózást látunk. Feltételezzük, hogy így volt 300—400 évvel ezelőtt is Debrecenben, minden 6 Kettős, azaz Manzard fedele van most is a Piac-utcai 37., Széchényi-utca 10. és a Kossuth-u. 18. sz. házaknak. Eredetileg ilyen fedele volt a Piac—-Csapó-utca szegeletén lévő Hajdúháznak is.