Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)
Figyelő - Rostaforgatás
129 A Tisza István Tud. Társaság I. osztályának kiadványa. VII. kötet, 5. füzet, számos képpel. Városi nyomda, Debrecen, 8° 84 lap. 50. Zoltai Lajos szerkesztette Debrecen sz. kir. város és a Tiszántúli református egyházkerület könyvnyomdája kiadásában megjelenő Debreceni Képes Kalendáriom 1937. és 1938. (XXXVII. és XXXVIII.) évfolyamát a nyomda felügyelőségének megbízásából. s. jj. IV. Rostaforgatás. Tolnai Lajos az Ethnographia 1903. évfolyamában irodalmi adat alapján egy, már kihalóban levő babonáról, a rostavetésről tudósít néhány sorban. Az általa ismertetett író szerinte csak az aradmegyei Borosjenőn szerezhette adatait. „Úgy tudom, hogy ebben már tudós javasasszony, leginkább valami vén cigánybanya segítségére is van szükség, mert csak az tudja a rostára szórt fehér és tarka babszemekkel visszavarázsolni a hűtlen kedves szívét" — írja. 1 Újabb adatokkal Dömötör Sándor ugyancsak az Ethnographia hasábjain egészítette ki a rostavetésről, rostaforgatásról való ismeretünket, ő Dunaszentgyörgyről és Gerjenből ismerteti e szokást. 2 A néprajzi irodalmunk e két rövid, néhány soros ismertetésen kívül nem tud többet erről a kétségtelenül nagy területen elterjedt babonáról, ezért elterjedésének ismertetéséhez néhány adattal szeretnék hozzájárulni. Adataim szerint a Tiszántúl nagyrészén, helyenként kevés változást szenvedve, ismeretes és gyakorolt e babona Hajdú, Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék népénél. Az alábbi adatokat Mándok (Szabolcs), Nyíradony (Szabolcs), Nagydobos (Szatmár), Tiszabecs (Bereg) és Debrecen környékéről kaptam. Debrecenben már nem gyakorolják, de még 40-—50 évvel ezelőtt elevenen élt e szokás, ma már csak emlékeznek rá, de megmutatni kevesen tudják. Debrecen vonalától észak és kelet felé azonban még ma is élő hit. A paraszti életrend felbomlása ma már itt is erősen érezteti hatását, jól csak az öregek ismerik, ők is kevésbbé gyakorolják. Jellemző és érdekes az a megfigyelés, hogy ha valaki kérdezősködik a rostavetés babonája felől, majdnem kivétel nélkül letagadják. Az alábbi adatokat főként Bátkai Ilonka nyíradonyi tanítónő szíves segítségével szerezhettem meg, részben azonban másfelől nyertekkel egészítettem ki. Nyíradony r. kath. 1 Tolnai L. : Rostát vet. Ethn. 1903. 158—159. 2 Dömötör Sándor: Rostafordítás és rostaforgatás. Ethn. 1929. 191—192. 14