Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.

.88 tartózkodtak egy helyen s akkor mentek tovább. Kérdezősködésére az egyik kirgiz-asszony így magyarázta meg életmódjukat : „csak nem lehetünk olyan lusták, mint ti mollák és nem tölthetünk egy egész napot egy helyben ! Mozognia kell az embernek, mert íme a nap, a hold, a csillagok, a víz, az állatok, a madarak és a halak mind-mind mozognak, csupán csak a halott és a föld fekszik mozdulatlanul !" Középázsiai utazás. Pest, 1873. 215. 1. Ugyancsak Yámbéry írja : A kirgiz és az özbég képes órákig ülni mozdulatlanul szük sátrában, vagy a beláthatatlan terjedelmű sivatagon, mert míg az előbbiben a tekintetét a nemes takarók vagy szőnyegek már ezerszer is látott színein legelteti, addig az utóbbinál a futóhomok hullámalakúlag fodrozott felülete szokta őt gyönyörködtetni. Vázlatai Közép-Ázsiából. Pest, 1868. 259. 1. Ezek az idézetek szolgáljanak összehasonlításul és magyarázatul. 3

2 A magyar szépirodalomban nincsen annyira nyoma az egykori nádrengetegek poétikus szépségének, mint ahogy az várható volna. A legkedveltebb magyar írók egyike, Bársony István örökszépségű könyvei : Erdőn-mezőn, Magyar földön, Csend, Víg világ, A róna és az erdő, Magyar természeti és vadászati képek, A szabad ég alatt, Délibáb, Az én világom stb. adnak egy-egy fejezetben gyönyörű leírást a magyar tájakról és a nádasról is. Az északi csuvasok nagyon szép, költőies mítoszt alkottak a nádról és azt tartják, hogy az emberek az éneklést a nádtól tanulták. Nádasok mellett el-elhallgatták, hogy zizeg-susog a nád? Szerintök ezt mondja : ves-ves-ves . .. tsi-Dzi-Dzi... Mikor ezt a nádzizegést utánozni kezdték, akkor származott a dal. Mészáros Gyula : A csuvas ősvallás emlékei. I. köt. III. 1. 3

3 A Tiszaháton és a Szamosközön szinte pogány mitológiára emlékeztető naivsággal emlegetik a zomok-kígyót, mely elhordta egykor a jószágot. Panyolán — a hagyomány szerint — a Tiszakertben tanyázott kettő a mogyoróbokorban. Egy panyolai ember három kaszáló fiát meg is támadták, bár az apa óva intette őket, hogy oda ne menjenek Éppen hadonászva védték magukat, mikor öreg apjuk arra ment. Ő csak megfenyegette a két kígyót s azok távoztak. Piros Gábor panyolai ember szerint az Ecsedi-lápon is garázdálkodott két zomok-kígyó. Ott is hordta a jószágot. Végül is elhatározták, hogy megölik. Körös-körül rájuk gyújtották a nádast. Az egyik kiszabadult, de a másik benne égett. Két mérföldre hallatszott az ordítása. — Szőke Sándor szerint (Gulács) a hetényi erdőben két fekete kígyó élt. Egy gulácsi ember az egyiket lelőtte (mert a zsírja köszvény ellen jó) s erre a másik feldühödve, a vadászt hazaűzte. Még a házat is körülcsuszkálta. Ezen a vidéken is azt tartják, hogy annak a kútnak van jó vize, amelyikben fehér kígyó van. 3

4 Szatmár vármegye fekvése, történeti és polgári esmérete. írta s kiadta : szirmai Szirmay Antal. I—II. rész. Budán, 1809—1810. 58 és 348 1. 3

5 A csengeri református egyház kriptájának XVI—XVII. századból származó híres ékszerleleteit Csenger múltjának lelkes kutatója, Molnár József hajdúnánási tanár, majd Höllriegl József nemzeti múzeumi igazgató tárták fel. Höllriegl a leleteket kitűnő szakdolgozatban publikálta az Archaeologiai Értesítő 1934. (XLVII.) évf. 97—114. és 1936. (XLIX.) évf. 49—66. oldalain, 15 ábra, közöttük a templom alaprajza, kíséretében. A leletben volt 16 drb aranygyűrű, 2 pár aranykarperec, 49 drb aranyboglár, melyeken az eddig ismert legrégibb aranybélyegeink vannak (mesterjegyek) ; ruha- és pártadíszek ; 7 drb ezüstpártaöv aranyzárral ; 3 drb ezüstlánc csüngővel ; 1 db tollbokrétatartó ezüstből, arany csipke, főkötő és szoknya darabja; 5 drb XVI—XVII. századi ezüst- és aranypénz ; 1 ezüstcsegely ; 1 cápafog-amulett (ez az első, mely ősmagyar sírból származik) aranyozott ezüstfoglalatban ; 3 szablya, melyet kettétörve tettek a halott mellé ; aranylánc, aranykarperee