Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.

86 Legációban egyszer a pap leányainak udvarolván, megfeledkezett a prédikációról. A pap sürgetésére az utolsó percben indult, de tévedésből biblia helyett szakácskönyvet vitt magával a templomba. Éppen ott nyitotta fel, hol az ecetkészítés volt elmondva, de ő nem jött zavarba, abból is tudott prédikálni, „mert volt a fejében !" 1

8 A vidrát, ha víz alatt úszik, felszálló apró légbuborékok jelzik. A vidravadász a buborékok után csónakon követi a vidra útját, s a csónak orrában készen álló társa a levegőért felbukó állatot akár bottal, akár baltával fejbe vágja. Szőke Sándor elbeszélése. Ecsedi István dr. „Népies vadászat és vadfogás" c. dolgozatában ezt az adatot használta fel. Déri Múzeumi Jelentés, 1932. 1

9 Jeney Pál gyógyszerész barátom ezt az adatot saját maga beszélte el. — Hasonló rendeltetésű a „kígyókő", mely a hályogot gyógyítja. Szőke szerint a kígyók összetömörülnek és egynek a farkára fújják a követ, mely később leesik. Ezért a féldió nagyságú kígyókő mindig lyukas és nyolc világoskék kígyószem van benne. Aki ezt a nyakában hordja, a hályog leesik a szeméről. Még a marhának is használ. (Nagyon valószínű, hogy a sárgaszemű kígyókő népvándorláskori gyöngy lehet.) Id. Szőke kígyóköve bejárta az egész Bereg vármegyét. 2

0 Az Ószamos partján fekszenek Matolcs, Tunyog, Győrtelek, Géberjén, Fülpösdaróc, Fülpös és Ököritó községek. Tunyognál és Győrteleknél megnéztem az Ószamost. Tavasszal könnyűjáratú halászcsónakon az egész Ószamost fel lehetne kutatni. Botanikusnak és ornithologusnak paradicsomként kínálkozó kutatóterület. 2

1 Mindezekről részletesen „Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez" c. munkámban szólok „A régi magyar malomgát" c. fejezetben. 2

2 Előtanulmányok id. dolgozatom „Az ős cége a rekesztőhalászatban" c. fejezete foglalkozik röviden ezzel a kérdéssel is. 2

3 Még Szőke Sándor is fürdött többször, holott ismeretes a szólásmód : halásznak mosdani, kabátján gombnak lenni, nem szabad I Ehhez hasonló gyakorlati elvet hirdet ez : bolond ember, aki vizén a markába köz, tűz mellett gyufával gyújt a pipára ! 2

4 A régi vízimalmok hatalmas 100x150 cm. átmérőjű, belül kivájt négy tölgyfatörzsön feküdtek. A tölgyfatörzseket felülről vájták ki, egy hosszanti nyíláson keresztül. Ezt később is nyitva hagyták, mert ha valami baja történt, szivárgás, lyukadás, belülről ki lehetett javítani. Ezeket a kivájt törzseket nevezték tombácnak. Négy tombácra keresztgerendákat tettek s ezekre épült a malomház. A malmok elpusztulásával a tombácokat kútbélésnek használták fel. Ilyen bödönbélésű kút a beregmegyei Gulácson még kettő van, az egyik Király Sámuelé, a másik Szabó Istváné. Mindkettő lefűrészelt végű tombácokkal készült, melyek tiszai malmokat tartottak. Varga Lajos gulácsi vízimolnár híres szigonyoshalász volt. Tombácos malmában Szőke gyermekkorában sok jó molnárpogácsát evett, melyet földdel telt ládán, forró hamuban sütöttek. Egyszer harmincad magával Ugornyáról (Vásárosnaménnyal szemben) húztak fel egy vízimalmot a gulácsi Szilvásszegig. Hét napig vesződtek vele. Kalmár Lajos nevű gazdája 280 forintért vette. Szőke szemtanuja volt annak is, hogy Varga vízimolnár hogy szigonyozott meg egy nagy harcsát. Tiszavirágzáskor, azaz kérészjárás idején csónakon feleveztek Igonnyára (gulácsi határrészneve) és lassan ereszkedtek lefele a kérészrajok után. Egyszercsak észrevették, hogy több harcsa úszik felfelé, kapkodva a kérészeket. Szőke tartotta a kormányt, Varga pedig egy háromágú szigonnyal a hajó orrában állott. A szigony nyeléhez 30 m. hosszú kötél volt kötve, mely karikába szedve feküdt a csónak fenekén s a másik végét a csónak orrához, a vaskarikába erősítették. Varga molnár a csónakot ráhajttatta