Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1937 (1938)

Jelentés a Déri múzeum 1937. évi működéséről és állapotáról - A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A VI. és VII. panyolai ásatás és a szamosmenti kutatóút ismertetése.

79 „Tán az asszony kiadta az utat, Sándor?" Egy darabig a halászok után ereszkedtünk. Figyeltem és fényképeztem tanya vetéseiket, majd evezéshez láttunk és gyors menetben futottunk be az apáti révbe. Néhány évvel ezelőtt a badeni nagyhercegek karlsruhei levéltárában magyar vonatkozású hadi okmányokat, közöttük az olcsvaapáti XVIII. századi Károlyi-várkastély erődítményeinek alaprajzát is megtalálták. Dr. Streicher Andor mátészalkai alispán úr ennek egy másolati példányát a Déri Múzeurri Fig. 22. kép. A Szamos torkolatánál és a Tisza jobb partján a XVII. században tervbe vett erősségek alaprajza. Eredetijét a karlsruhei levéltárban találták meg. A kép jobb oldalán a Kraszna régi torkolata. A feliratot és magyar fordítását e dolgozat különlenyomata közli. részére is megküldte a Tiszahátot feltüntető II. József-kori térképfelvételek fényképes másolataival együtt. Ismeretes a történelemből, hogy a mai Apáti-falu egy XIII. században elpusztult apátság helyén alakult ki, az olcsvai erősített várkastélyt pedig már 1561-ben Ferdinánd katonái ostrommal foglalták el.

44 Ekkor kapta a falut a Székely-család, mely után két és fél századig (XIX. sz. közepéig) a Károlyiaké volt. Ugyancsak a karlsruhei levéltárban találtak egy másik térképet 1674-ből, melyen fel vannak tüntetve azok a tervbevett erősítmények a Szamos torkolatánál és szemben a gergelyi-fokon, melyeket a Szamos- és a Tisza-folyók biztosítására akartak megépíteni, hadászati szempontból igen alkalmas helyeken. Ugyanis az