Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Figyelő - Földes község története

96 béhajtania, hanem arra rendeltetett bizonyos emberek és hites csőszök, akik elől ha kik hatalommal és erőszakkal elvennék s behajtani nem engednék, comperta rei veritate személy szerint maradgyék díjjokon. 2. A Kösélyszegen ezen túl sem marhával, sem szekérrel, úgy kis lovakkal is által járni nem leszen szabados szoboszlai uraiméknak, mint azelőtt is ott út nem volt, hanem az Angyalházi útonn járjanak a magok földjére. 3. Régi földünket, mellyet újjonnan törvénnyel is appropriáltunk, hogy szoboszlai uraimék élhessék, meg nem engedtetik, míg törvénnyel ü kegyelmük tőlünk vissza nem veszik. 4. Edgyik fél is a másik vizére vagy kuttyára itatni marháit ne járassa, hanem kiki a maga földén akar tóbul itasson, akar kutat csináltasson. 5. Egyik fél is a másik földét ne járja, istállóját, fáját ne pusztítsa, szalmáját, szénáját ne hordja, se pedig nyúlászással s vadásszással ne járja, hogy annak alkalmatosságával való kártétel, búza tapodtatás és egyéb alkalmatlanság eltávoztassék. 6. Senki az határon kijjebb ne szántson, ha ki penigh azt cselekszi, a két fél megh szemlélvén, vele forgattassék vissza s tizenkét forinttal büntettessék, melynek fele Debrecené, fele Szoboszlóé legyen. 7. Az mely félnek marhája szaladásképen vagy szökve találtatik, megbizonyosodván, szántszándékkal való marhák büntetésétől meg különböztessék. Ennek állandóbb erősségére adtuk egymásnak pro futura cautela pecsétünkkel megerősíttetett levelünket. Per juratum notarium extradatum. Egyszerű másolat, két ívre terjedő, aláírás és hitelesítés nélkül, az egyesség iratai között. Különböző tartalmú iratok 590 sz. Városi levéltár. Közli : Dr. Baloyli István. Földes község története. (Irta és Kállay László alapítványából nyert támogatással kiadta dr. Herpay Gábor Hajdú vármegye főlevéltárosa. Debrecen, 1936. 8°, 272 1.) Földes évszázadokon keresztül Szabolcshoz, 1876 óta Hajdú vármegyéhez és ennélfogva a Déri Múzeum gyűjtőterületéhez tartozó árpádkori eredetű magyar település. 1848-ig kuriális nemes község, amikor nyolvannál több régi és kétség-