Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház
112 főispánságában maga költségén az óra mellé a hold járását mutató mesterművet állíttatott. 1 1 Ebben az időben nemcsak toronyórával dicsekedhetett a város, hanem óra csinálásához értő mesterember is élt benne. Huszeyn szolnoki béknek a debreceni bíróhoz küldött levele sejteti ezt, aki óráját 1604-ben ide küldte javítás végett. 1 2 Az óra úgy álló és falravaló, mint zsebbetehető alakjában eléggé ritka még a XVIII. század első felében is debreceni magánházaknál. Név szerint első debreceni órásnak Pauer vagy Bauer Józsefet ismerem, aki 1767-ben telepedett meg nálunk és házat is vesz Sántaközben, a mai Szent Anna-u. 6. sz. a. 13 Nevét viselő órával itt-ott ma is találkozunk. A Déri Múzeumnak is van egy. Asztali vagy faliórára XVIII. századbeli leltárak kalauzolása mellett a következő kilenc háznál bukkantam : Ifj. Váradi Szabó Mihálynál (1717) két asztali rézóra. Ns. Ethev István borbélynál (1719) 30 m. frtra becsült óra, tok nélkül. Oláh István szenátornál (1749) falra való rézóra, tokostól. Özv. szen. Sárói Istvánnénál (1756) két asztalióra 10 frt 70 dr. értékben. Mézes Rikasi Györgynénél (1760) 11 frtos falióra. Tiszteletes Debreceni Jánosnál (1770) falra való óra, tokostól. Esk. Bárányi Miklós paplanosnál (1789) falra való ütő óra. Özv. Adonyi Mihálynénál (1784) tokos rézóra. A zsebórát Mária Terézia korában kezdték megkedvelni és viselni a debreceniek. Erről majd az öltözet és ékszerek fejezetében fogok többet mondani. Szép- és ükapáink lakásukat, műhelyüket, boltjukat olajjal és gyertyával világították az esti és hajnali órákban. Olaj mécsesről, amelynek feladatát egy eltört csupor alsó része is elvégezte, ha olajat és rongyból csavart kanócot tettek bele, soha sincs szó az összeírásokban. Annak sincs semmi nyoma, hogy falba erősített vagy boltozatról, gerendáról lecsüngő karos gyertyatartókat használt-é a cívis. Annál többször emlegetik a koppantóval, hamvevővel együtt a talpas réz-, vas-, bádog-, cserépgyertyatartókat. A század utolsó negyedében megjelennek az i'weggyertyatartók is. Ezekben viasz és a még olcsóbb faggyúgyertya égett. A debreceni mézárulók, a mézesek nagy mennyiségben sajtolták a viaszt. A gyertyaöntés pedig ugyan a szappanos céh mesterségéhez tartozott, de sokan maguk csinálták a házi szükséglethez való gyertyát. 1 1 Szűcs István : Debr. város tört. I. k. 267. 1. 1 2 Zoltai : Vidékiek beköltözése Debrecenbe. 6. 1. 1 3 Ez a Szt. Anna-u. ház, mely most a Zivuska-testvéreké, három órásmester nemzedéknek volt otthona 100 év alatt. Pauer József és Kauser Klára 1767-ben vette meg 608 von. frtért. 1790-ben házasság révén Heim Ferenc órás birtokába ment át. 1830—1865 közt Gráf Sámuel órásmesteré. Világító eszközök.
