Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Jelentés a Déri múzeum 1936. évi működéséről és állapotáról - A Múzeum évi gyarapodása

72 Miklós, a dorogi szállásföldtanyai állami elemi iskola igazgatója április 23-án jelentette, hogy Hajdúdorogtól É-ra 12 km. távolságra, a Temetőhegy nevű domb nyugati oldalán, a dűlőút szelte homokpartban emberi csontok látszanak. Emlékezet szerint a domb lenyesésekor néhány sírt és agyagedényt is találtak azon a helyen. Dr. Verdes Miklós és Verdes Mihály tanító is már korábban szolgáltattak a múzeumnak arról a vidékről leleteket. Dr. Verdes április 23-án átadott egy Szent István-dénárt (C. N. H. I. 2), melyet pár nappal előbb a Temetőhegy említett partjában kilátszó emberi koponya mellett talált. Dr. Verdes Miklós és Mihály tanítók szíves támogatásával és segítségével április 28-án próbaásatást végeztem azon a helyen. Rendszeresen feltártam a dénárral datált sírt. A hanyatt fekvő, ÉK—DNy-i irányú kinyújtóztatott csontváz mellett a dénáron felül más melléklet nem volt. A dénár eredetileg a koponya szájpadlásához volt tapadva. A temető feltárása 1936ban elmaradt. Honfoglaláskori sírlelet Konyáron. A biharmegyei Konyár község területén, a Vénkertben Kristóf Lajos szőlőföld forgatása közben, kb. 60 cm. mélyen a felszín alatt hanyattfekvő, kinyújtóztatott csontvázat talált. Melléklete : nyakperec ezüstből, négy ágból tekert, amely ágak mindegyike kettős huzalból sodrott. Hurkos kapcsolású. Átm. 130 cm. ; mindegyik csuklón 1—1 bronz, négyélű, vége felé keskenyedő, nyitott karperec és az egyik kéz ujján bronzgyűrű. Amazok átm. 70, emezé 26 mm. A föld forgatásával több sír nem mutatkozott. Népvándorlási leletek Debrecen belterületén, a Szabolcs-u. 4. sz. telken. A Kálmán István tulajdonát képező telken pár évvel előbb laténekori karperecek kerültek elő. Azt a homokbányát, melyben ezek napfényre jöttek, újabban kibővítették, sőt az egész düneszerű emelkedést úttöltés céljaira lehordták. E földmunkálat közben a domb északi oldalán KNy-i irányban fekvő csontvázat, mellette összetört agyagedényt, csuklóin két bronzkarperecet s közelében állati csontokat találtak. A felszín alatt 70 cm mélyen feküdtek. Közelében magános emberi koponyára akadtak. December 10-én vizsgáltam meg a terepet, 11-én újabb sír került elő, egy agyagcsupor és a sírból fonott bronzkarperec töredéke s a népvándorlás korára jellemző gyöngyök törmelékei. A könnyen omló homok a sírokat rendszerint szétomlasztja, pontos felvétel alig lehetséges. Erről a helyről különben számos őskori cserepet, kőtöredékeket, szarvcsapot, állati csontot gyűjtöttünk. Mint településre mindenkor alkalmas Tócóparti emelkedés a neolithtól kezdve időnként lakott volt. Egyeki őstelep és temető. Egyek község belterületén, a Dorogmai-út 289. sz. telken Kovács Gyula műszaki tanácsos és Jost Jenő mérnök szíves támogatásával még 1935 november 21-én végeztem próbaásatást, amikor is öt sírt és néhány tűzhelyet