Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Jelentés a Déri múzeum 1936. évi működéséről és állapotáról - Személyi ügyek - Dr. Ecsedi István 1885—1936.
36 halála után Ecsedi több új hivatást vállalt magára. így 1925 január 26-án átvette a városi Közművelődési Könyvtár és Képtár vezetését, melyet 1917 óta Nagy József polgári iskolai tanár sok gonddal és szakavatottsággal vezetett. Ugyanazon év május 9-én egy már korábbi akciójának eredményeképpen a debreceni Egyetemen magántanári képesítést nyert ,,A Hortobágyi szilaj pásztorkodás eredete"-ről tartott próbaelőadása alapján. Ez évtől kezdve ő volt a legszorgalmasabb magántanár, mert még múzeumigazgató korában is, nagy elfoglaltsága és sokszor betegeskedése mellett, minden félévben oktatta tanítványait, akiket a szemeszter végén egy-egy jó hangulatban eltöltött hortobágyi vagy közelvidéki kirándulás nyélbeütésével jutalmazott. Első előadás sorozatát az Egyetemen „Magyarország föld- és néprajza" címen tartotta. Néprajzi kutatásait egyre rendszeresebbé tette. A Hortobágyi pásztor- és betyárnóták dallamjegyes kiadását határozta el és a népies vadászat, kisvízi halászat és a táplálkozás tárgyi emlékeit, adatait kezdte az eddigieknél is nagyobb mértékben gyűjteni. E sorok írójával 1925 augusztus havában újra végigjárta a bodrogközi Tisza-mentét. Októberben Tiszafüred környékén időzött a halászok között. Jártában-keltében, főleg a magyar tanítóság, sok helyen tanítványai közül kikerült lelkes munkatársak állottak segítségére, akik alakját jóízű, romantikus diákemlékek legendáival vették körül és igaz örömmel, szinte rablódarázs módjára hordták, küldték, írták, halmozták az érdekesebbnél-érdekesebb tárgyi emlékeket és adatokat. Nevét országosan is ismertté tették főleg a „Magyarság" hasábjain megjelent, egyéni stílusban, könnyen fogant és zamattal átitatott közleményei. Magyar földrajzi és néprajzi, színes, sok eredeti megfigyelést tartalmazó és némelykor igen vidám leírásokban bővelkedő „Poros országutakon" c. könyve laikust, szakembert egyaránt megnyert annak a gondolatnak, hogy nemcsak a komoly professzor, hanem a jókedélyű literátus vándor is tud tanítani. Nem hagyhatjuk említés nélkül ama fáradozását sem, melyet a Déri Múzeum fedele alá készülő városi Közművelődési Könyvtár rendezésére fordított. Az ő érdeme, hogy még 1925-ben megjelent az első nyomtatott Könyvkatalógus, melyre a könyvtárak látogató közönségének már igen nagy szüksége volt. Akarva-nemakarva a könyvtár Katalógusnak egy egészen sajátságos és egyéni típusát szerkesztette meg. 1926 elején a debreceni Tóth és Sebestyén építési vállalat Györgyi Dénes és Münich Aladár tervei szerint megkezdte a régi Füvészkert helyén a Déri Múzeum építését. A Gyűjteményegyetem Tanácsa május 12-i budapesti értekezletén dr. Czakó Elemér h. államtitkár elnöklete alatt egy bizottságot alakított,