Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Jelentés a Déri múzeum 1936. évi működéséről és állapotáról - Személyi ügyek - Dr. Ecsedi István 1885—1936.

26 Fig. 13/a. kép. Juhászkunyhó vasalóval a hortobágyi Görbeháton. Ifj. Kovács János rajza. Schäferhütte und Küche aus Schilf. G őrbe hát-Hortobágy. Zeichnung von János Kovács. még hozzá nem is tőle, hanem Zoltai Lajostól, illetve úrrá lett debreceni cívisektől származó információk alapján tanulmányt adott ki a debreceni lófogatokról. (Debreceni lófogatok, Bp. 1910. 16 lap. 8° .) Ecsediben ugyanis mint hűséges basahalmi virrasztóban akkor már felébredt a legtermészetesebb tudományos féltékenység, mely egyéniségét többé nem igen hagyta békességben. Azért ő nem igen haragudott, ha hallotta, hogy pár évvel előbb a milleniumi néprajzi kiállításon Debrecen nem volt képviselve, de azt már másokkal együtt nem szívesen vette tudomásul, hogy Herman Ottó, a nem debreceni tudós, a Hortobágy-pusztát járva több pásztorkészséget és becses néprajzi tárgyakat gyűjtött és vitt magával Budapestre. Nehogy elkéssen, igyekezett is mielőbb a nyilvánosság elé lépni. A viszonyok tényleg olyanok voltak, hogy az ambiciózus fiatal tanár, körülményeihez képest, mielőbbi cselekedetekre határozta el magát. Itt is volt az ideje, mert hiszen maga Zoltai Lajos, a Városi Múzeum ügyvezető igazgatója, a Hortobágyról igen becses, összefoglaló könyvet adott ki a Csokonai Kör támogatásával, melyet Ecsedi a Néprajzi Értesítő 1909. évi folyamában elismeréssel bírált meg. Talán akkor határozta el, hogy megírja a Hortobágy-puszta és élete című munkáját, mert hiszen Zoltai könyve rendeltetéséhez híven csak vázlatos és kisterjedelmű munka volt, de bizonyos, hogy kitűnő ösvényül szolgált a kezdő tudósnak. Az is valószínű, hogy a Hatvan-utcán akkortájban lábrakapott Városi Múzeumhoz Ecsedit bizonyos vonzalmak és vágyak fűzték s ebből kifolyólag a Zoltai Lajos jóindulatára elsősorban szüksége volt. Ecsedinek a Néprajzi Értesítő 1911. évfolyamában meg-