Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)

Függelék - Lükő Gábor: A magyar parasztzene történetéhez

II. A magyar parasztzene történetéhez. I. Magyar zenei dialektusokról. Bartók Béla alapvető művében négy dialektust különböztet meg a régi magyar parasztzenében : I. dunántúli, II. felvidéki (palóc), III. alföldi, IV. erdélyi.

1 Bartók, Kodály és Vikár gyűjtésében Erdélyt főként székely eredetű dallamok képviselik (1753 dallam). Ezek mellett a körösvölgyi (177) és szamosvölgyi (36) dallamok száma elenyészően kevés,

2 s így nem igen befolyásolhatták Bartókot a "dialektusterületek beosztásában. A legújabb moldvai népdalgyűjtések anyaga részben pótolta a korábbi gyűjtések szamosvölgyi hiányait is. A moldvai, közelebbről a Bákó és Románvásár vidéki magyarok ugyanis kb. a XVI. század közepéig a szamosvölgyi és felsőtiszai magyarsággal állottak szorosabb kulturális kapcsolatban.

3 Újabban alaposan átnézve a számomra hozzáférhető, t. i. a Veress és Domokos által publikált,

4 meg a saját kéziratos gyűjtésemben foglalt moldvai dallamokat, meggyőződtem a felől, hogy a moldvai magyarok népzenei dialektusa is az alföldihez tartozik. Megállapításom nem ellenkezik Veress idézett cikkének eredményeivel. Ő két, a székelyekével rokon vonást fedezett fel a moldvai-magyarok énekelt dallamaiban. Egyik a dór, fríg és eol hangsorok gyakorisága, másik a dallamok főcezurájának az eredeti [?3]-ról a [VII.] fokra való süllyesztése.

5 A dór, fríg és eol hangsorok Veress szerint a székely népzenében is előfordulnak, de nem olyan gyakran, mint a moldvai-magyarban. Veress ebből természetesen nem következtethet székely hatásra, de nem tartja régi székely—moldvai dialektikus sajátságnak sem 1 A magvar népdal. Bp. 1924. VIII. 1. 2 Id. m. 135. 1. 3 Lükő G. : A moldvai csángók, I. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal. 1936. 4 Veress Sándor : Népzenei gyűjtés a moldvai csángók között. Etnográfia. 1931. 133—142. 1. (12 dallam) és Domokos Pál Péter : A moldvai magyarság. Csiksomlyó. 1931 (68 dallam). I /, g

l, a, b, c, d, e, f, g

z 5 Bartók és Kodály jelrendszere : J ~yIT~l—2~b3—4—5—6—7—8 A dallam alaphangját — ez rendesen az utolsó sor záróhangja j^-re transponálva, a főcezúrát (a második sor záróhangját) keretbe tett számmal jelöli, pl. [j?3.] (Bartók : id. m. IX—X. 1.).