Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936 (1937)
Függelék - Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház
115 akiknek kezében ezt a munkát a debreceni fazekas céh 1800. évi törvényének XII. szakasza is meghagyta. Szórványos feljegyzések és tárgyi emlékek cserép kemencék, azaz kályhakemencék, vagyis kályhák elterjedt voltáról is tanúskodnak. Az 1554 körül végképpen elnéptelenedett Mátafalva egyik háza felásott helyén renaissance ízlésű csempedarabokat leltem. Bent a város területén az 1565-ben feldúlt régi kastély telkén, Csapó-utcában nagy bérház építésekor tulipános kályhatöredék került elő. Más építkezéseknél is többször találtak már vörös égetésű mázatlan bögréket, négyszögletű csonkakúpalakú tányérokba illesztett gömbölyded cserépcipókat. Ezekről azt tartják, hogy a kályhás-kemence nagyobb meleget terjesztő alkatrészei voltak. Debrecenben az ilyen kályhát cj'pds-nak, másutt szemes-nek, kupás-nak nevezték. Mestere a fazekas volt. A debreceni fazekas céhnek 1574-ben megerősített törvényei rendelkeznek kemence csinálásáról is. Későbbi törvénymódosítás a cipóskályha készítését kötelező remekművé tette. A városi tanács 1669 június 17-én a fazekasmesterek kérelmére úgy határozott, hogy ha valaki téglát akar vettetni, avagy kemencét téglából rakatni, elsőben is a céhet meg kell keresni, ha ez végbe nem viheti, az építtető kárára kontár is megcsinálhatja ; de minden forintból tíz-tíz pénzt céh számára tartozik fizetni. A Magyarság Néprajzának szerkesztői a házbeli bútorok elhelyezkedésében történelmi korszakokat, egymásból fejlődött hagyományossá váló rendtartásokat külör szerint minden bútornak, minden házbeli használati tárgynak megvan a maga megszokott rendes helye. Ebből alakul ki a ház belsejének jellemző képe. így ismerkedünk meg a középkori eredetűnek tartott szegletre berendezett bútorozással. Ennél az ajtós fal mellett van a kemence, a kemencével átló iránt szemben lévő sarokban, melyet az udvar és utca felől egy-egy ablak világít meg, a kamarás-fiókos asztalt helyezik el a hozzávaló hosszú székkel, padládákkal ; az ágyak, szekrények a szoba szabadon maradt többi falrészei mellett találnak helyet. Ezt a szegelet re berendezést a részarányosabb középre berendezés váltotta fel. A szoba két ablakot kap az utca felől. Középre állítják az asztalt, az ablakok közén karospad, fiókos vagy fekvő szekrény, jobbról-balról egy-egy ágy, az ágy végében egy-egy láda, almáriom vagy más holmi. Debrecenben régen mind a két berendezés egyszerre feltalálható volt, amiként ma sem szokatlan se nálunk, se a vidéken, kivált régi házaknál, amelyek az utca felé gyakrabban két, ritkábban egy ablakkal néznek. —Egyébiránt a házbeli ingóságokról készült összeírásokból a lakás berendezésének csak a leltári anyagát ismerhetjük meg ; de azt nem, hogy az elhelyezkedésnek rendje milyen volt, a különböző bútorok hol állottak a szobában ? E tekintetben A bútorok elhelyezkedése. böztetnek mee. Ezek 10*
