Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)
Függelék - Fáji Fáy János a könyv- és műgyűjtő debreceni polgármester. 1773—1833
135 Úgy sejtem, hogy kínálkozó alkalommal egyszerre vásárolta meg valamelyik református pap, professzor, vagy orvos örököseitől. Talán a véle egyidőben élt Weszprémi István, még inkább Sinay Miklós családjától. Esetleg mástól is. Talán éppen akkor, amikor Kazinczy azt írta barátjáról és rokonáról Fáy polgármesterről, hogy ,,most a könyvvásárlás dühe szállotta meg. Az ő birtokában van — írja ezt is — a Szilveszter magyar grammatikája". 1 7 Jóval Sinay halála után kelt Kazinczynak ez a levele. Minthogy Sinay hagyatéka ügyébe a városi hatóság nem avatkozott bele, a városi levéltár sem adhatott magyarázatot nékem arra nézve : micsoda ingó- és ingatlan javak maradtak a szomorú sorsra jutott tudós professzor után és mi történt temérdek kéziratával, könyveivel.? 1 8 Révész Imre ,,Figyelmező"jében olvassuk, hogy Weszprémi, kivált pedig Sinay gyűjteményeinek nagyrésze Nagy Gábor kerületi táblai ügyvéd birtokába, innen pedig a Nemzeti Múzeum kézirattárába ment át. 1 9 Hogy a Fáy-család régi magyar könyvei, amelyekről Szabó Károly tanúskodik, legalábbis azok nagyobbrésze, debreceni, avagy Debrecennel szellemi atyafiságot tartó református ember thé.kájában gyűltek össze először, azt tartalmuk, szerzőik és könyvnyomtatóik sejtetik. E könyveknek körülbelül ötkilencede vallásos tartalmú. Négykilencede történelemmel, joggal, nyelvészettel foglalkozik. Köztük van Méliusz Herbáriuma is. íróik pedig : Bornemissza Péter, Ceglédi István. Csipkés Komáromi György, Csúzi Cseh Jakab, Debreceni Fóris István, Drégelypalánkai János, Diószegi István, Envedi György, Fábricius István, Gyulai Mihály, Köleséri Sámuel, - Bajza—Scheclel id. m. 1 8 Már K. élénken érdeklődött a meghalt Sinay könyvtárának sorsa iránt. Valamelyik Teleki gróf is szerette volna megszerezni azt. Sinay halála után három évvel még prókátor Gábor fiánál hevertek ,,a szép monumentumok, mint valamely Holz-magazinban". Kaz. Lev. K. Köleseihez és Kölesei K.-hoz. 1808 aug : 1345., 1814 május 3. : 1996. sz. lev. 1 9 Nagy Gábor tabuiaris procurator és fiscalis, Kazinczynak nálánál fiatalabb kortársa, barátja, jogi tanácsadója. Elébb, 1808. Szent Annautcában vett házat, a mostam 27. sz. a. 6150 rhfrtért. Három év múlva ezt 4000 rhftért s egy öreg cseber tavalyi termésű bakarborért eladta. Ugyanazon évben, 1811. ő és felesége, ns. gyergyószentmiklósi Lukács Johanna megveszik özv. tasnádszántói Becsky Mária lengyelfalvi Erőss Gáborné Varga-u. 3. sz. házát 14,000 rhfrtért (Debr. Ltr. Örökbevallási jkvek). Nagy Gábor 1836 elején elhagyta Debrecent és Budára költözött magával viven nagy kézirat- és könyvgyűjteményét is. De ott nehéz anyagi helyzetbe jutott. 1857. arra kérte Mátray Gábort, vegye meg a gyűjteményét bármi csekély áron, hogv ne legyen kénytelen külföldön adni el. Ez meg is vette 2500—2700 írtért. Nagy Gábor 1861. halt meg Budán nagy nyomorúságban. Diplomagyüjteménye 1803-ban húsz kötetre terjedt. Weszprémi István, de különösen Sinay gyűjteményének egy része is az ő kezébe került. Gyűjteményének néhány kötete az 1811. évi debreceni nagv tűzvészben elpusztult. (Bévész : Figyelmező 1877. évf. 118—123. 1.)'
