Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)
Figyelő - Herman Ottó és Debrecen
102 helyezett a városi új múzeumhoz. Örömmel és boldogan gondolok ma is rá, hogy Herman Ottónak aprószeres téglahordó munkása lehettem néhány éven keresztül az ő nagy műve felépítésében. Érdekes, hogy mi sohasem találkoztunk személyesen. Csak levélváltás folyt köztünk. Az 1905-től 1914-ig, haláláig terjedő idő alatt Herman Ottó áltai hozzám írott levelek közül most harmincat szedhettem össze. 1 Egy kivételével mindet maga írta. Mind az ő tudnivágyásának és gondosságának vallomásra kész tanuja. Együttesen betekintést engednek e keményakaratú, fáradhatatlan agg tudós műhelyébe, íróasztalának rejtekeibe, ahonnan a magyarság ősfoglalkozásainak és a magyar pásztorság nyelvkincsének roppant anyagja összegyűjtését az ország minden részére kiterjedő levelezéssel irányította és lebonyolította. 2 Kiérzik e levelekből Herman Ottónak Debrecen, a magyarság jellegzetes képviselője iránt táplált mélységes szeretete is. E levelek rövidre szabott tartalomjegyzéke következik most, itt-ott a szükséges magyarázattal. 1. 1905 okt. 11. Bpest. Debrecen város gazdasági és állattenyésztési viszonyaira vonatkozó dolgozatot megköszöni. Két pontra nézve további felvilágosítást kér. T. i. a) mi volt a nyílvetés gyakorlata? b) A kiosztott nyilasokat barázdával jelölték-e, avagy csak kicsóvázták? (A levélben említett dolgozatot Herman Ottó az Előtanulmányok történeti részében Kecskemét Kada Elek polgármestertől eredő ismertetése után közli, azt mondván róla, hogy ő azt csak átírta és kevéssel pótolta.) 2. 1905 okt. 22. Bpest. Megköszöni a nyílvetésről adott felvilágosítást. Hozzáfűzi saját megfigyeléseit és a ,,rövidebbet húzta" szólásformára vonatkozó nézetét. Végül megelégedéssel írja, hogy „Debrecen és a Hortobágy most már igen tisztességesen lesz képviselve. A többi azokra marad, akik utánam következnek, ha következnek." 3. 1905 dec. 10. Bpest, Többféle felvilágosítást kér a hortobágyi pásztor bokrokhoz tartozó ,,talyigásra" vonatkozólag ; észrevételeket is tesz reá. „A dolog rendkívül fontos — írja —, mert eddigi megállapításaim szerint visszavág nemcsak a nemzet egykori állapotára, hanem a szittyaságra is, úgy mint azt a görög írók reánk hagyták". Vállam megveregetésével fejezi be leve1 Herman Ottó megmaradt levelei közül nálam vannak az 1,2, 4, 5, 6, 7, 8, 0, 10, 11, 25, 26, 27, 28. és 30. számúak ; nálam van az Oláh K. tanácsnokhoz 1908 drcemter 7-én írott lfvél eredetije. A 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24. 29. számuakat, annak idején a Városi Múzeum irattárába iktattam be. A 3. számút pedig mindjárt megérkezésekor a kollégium „nagyemberek kézíratgyüjteményének" ajándékoztam. ? A Magyarpásztorok Nvelvkincse. Előljáró szó. V-—XIV. lap
