Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

A Déri múzeum működése és állapota 1935-ben - A belső berendezési munkálatok folytatása. Átszervezések és csoportosítások

7 november 26-án intézett levelében. A múzeum igazgatója e javaslattétel végett kiadott levélre hosszabb beadványban fejtette ki álláspontját, mely szerint a jelenlegi Thaly-szobát a sokat emlegetett Íróasztallal ki kell bővíteni, aki nem állított bútorokat pedig helyszűke miatt rendelkezésre kell bocsátani. December 9-én két íróasztalt be is helyezett a Thaly-szobába. Ecsedi István igazgatóval egyezőleg nyilatkozott dr. Zoltai Lajos nyug. múzeumigazgató is, az ügy történetét részletesen ismertető iratában, melyet a múzeum igazgatójának kérelmére készített, mint az ügynek egykori referense. Dr. Kölcsey Sándor polgármester azonban a kérdésnek ilyetén való megoldását nem találta célravezetőnek. A polgármester arra az álláspontra helyezkedett, hogyha már egyszer a város elfogadta a bútorokat és bármilyen formában is ígéretet tett a kiállítására, akkor azt meg is kell cselekedni. Ha nem férnek el egy terembe, igénybe kell venni egy másik termet. Ha pedig a két szoba egymás mellett a múzeum földszintjén egyéb berendezési tervek miatt nem lehetséges, úgy a szomszédos múzeumi raktárházban kell a bútoroknak egy termet kiüríteni. Megbízta dr. Balogh Sándor kultúrtanácsnokot, hogy a bútoranyagot személyesen tekintse meg. Ez alkalommal Sőregi múzeumőr javasolta, hogy a Thalyereklyék és bútorok együttesen állíttassanak ki, a Füvészkertutca 2. sz. alatti raktárépületben. Ezáltal a Déri Múzeumban felszabadulna a mostani Thaly-szoba, mely a múzeumi kézi szakkönyvtár, a Déri-féle metszet és könyvgyűjtemény, továbbá a levéltári anyag elhelyezésére is igen megfelelő lenne, az egyhangú Thaly-bútorokat pedig a képanyaggal és az ereklyéket tartalmazó tárlókkal fel lehetne élénkíteni. A polgármester 1936 január 15-én maga is megtekintette a Thalybútorokat, a szomszédos raktárhelyiség javaslatba hozott termeit és egy tervezet kidolgozását kérte. Sőregi múzeumőr a keleti szárnyon könnyebben megközelíthető és a többi helyiségektől elzárható délkeleti sarokszobát és annak előszobáját is igénybe véve, pontos helyszínrajzzal elkészítette az általános tervet, melyet Thalv Dezső megnyugvással fogadott el. E terv alapján készült el 1936 tavaszán a Thaly Kálmán-emlékmúzeum. V Füvészkert utca 2. szám alatti szomszédos raktárhelyiség további berendezését is folytatta a múzeum vezetősége. A keleti szárnyon a szobrok termében hatalmas állványt készíttetett és erre, továbbá a falakra, minden egyes szobrászművészeti tárgyat szemmel látható állapotba helyezett el. így ezek a könnyen sérülő, főleg gipsztárgyak, megfelelő elrendezést nyertek. A Déri Múzeum helyiségében az alagsorban berendezett szénkénegező kamra egy új, 150x150x70 cm. nagyságú, belől horganylemezzel bélelt szénkénegező ládát kapott, melybe a tavaszi és nyári szénkénegezések most már gyorsabb ütemben eszközölhetők.