Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

Régészeti kutatások és ásatások 1935-ben - 6. Régészeti tanulmányutam Fegyvernek határában

74 felfelé. 3. Agyagedény, korongolt, téglasárga színű. M. 255, szájnyílás átm. 170, fenék átm. 100 mm. A két őrlőpár között, fenekével felfelé feküdt a nagyváza mellett. 4. Edényfedő, középen felül kerek fogantyúval. Szabadkézi, dúrva anyagú. Átm. 240, mag. 65 mm. Szétomlott ; középen, a vázák között feküdt. 5. Őrlőkőpár, kerek. Az alsó passzív rész domború, középen átfúrva, a felső aktív rész alsó homorú oldalával ráillik, középen ovális 8 cm. átm. nyílással. Oldalán befúrt lyuk. Átm. 350, a legn. vastagság 80, illetve 90 mm. A háziasszony elszállításig tengeri darálásra használta. 6. Ugyanaz, de laposabb és az aktív rész 90x90 mm. nagyságú szögletes nyílással. Átm. 400, a kettő együttes magassága 150 mm. Utóbbi őrlőkőpár a vázák nyugati oldalán volt, az előbbi a keleti részén, rajta a 2. sz. edény. 6. Régészeti tanulmányutam Fegyvernek határában. Június hó 7-én a Tiszamenti Szemle főszerkesztője Prókay Miklós és ugyanazon folyóirat főmunkatársa dr. Bíró Zoltán földbirtokos egy Fegyvernek határából előkerült régészeti leletekkel telerakaott kézitáskával kerestek fel hivatalomban. Ezek az edény-, csont- és kőtöredékek a neolithtól kezdve a népvándorláskor végéig minden kort képviseltek Fegyvernek határából. Az ugyanott előforduló számos mesterséges halom megásatása ügyében Prókay Miklós főszerkesztővel már korábban is leveleztem s részint ezek megtekintése, részint a lelőhelyek felkutatása céljából kétnapos régészeti körutat terveztünk meg Fegyvernek határában. Június 19-én délben utaztam ki Fegyvernekre, hol dr. Bíró Zoltán földbirtokos, az ismert nevű író szép úri kastélyában őszinte vendégszeretetével tisztelt meg és kocsiját is rendelkezésemre bocsátotta. Délután a házigazda, Prókay Miklós és Prókay László tanár társaságában megtekintettem a vasútvonal mentén a Büdös-lápost, a Huni-partot, hol rómaikori cserepeket szedtünk az ős Tisza-meder partján, majd felkerestük a kun-csorbai határ két mesterséges halmát, aztán a Hármashatárt s végül visszatérőben az ősmeder partján emelkedő hatalmas Büdös-halmot. A felszínen gyűjtött cserepek a szokásos jelentéktelen darabok. Június 20-án Prókay László helyett Horváth Miklós szegedi bölcsészettanhallgató társult társaságunkhoz. A fegyverneki állomástól Ny felé, a kisújszállás-—törökszentmiklósi úton haladtunk a Varga-halom irányában, de csak a Surjánba vezető útig, mely már a Büdös-lapos nyugati partján visz. Itt ős- és népvándorláskori cserepeket gyűjtöttünk. A surjáni úton haladva Kiss Jenő örököseinek tanyája mellett hordott halmot szemléltem meg, melytől északra 300—400 lépésre a katonai