Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

Régészeti kutatások és ásatások 1935-ben - 2. Ős- és rómaikori telepnyomok a hortobágyi víztárolómedence északi árka mentén

67 megtekintettem a lelőhelyet. A pincelejáró öreg tölgyfalépcsőzete alatt egy csontváz feküdt ugyanolyan lejtős síkban, mint maga a lépcső. Melléklete nem volt. Ugyanebben a lépcsőlejáratban lemenve, jobbkéz felől a fal át volt törve. Ezen a lyukon keresztül az egykor kivájt földüregbe egy halottat gyömöszölhettek be, melyről a csontok fekvése tanúskodott. Ennek sem volt semmi melléklete. Mimódon került oda, első vagy másodlagos fekvőhelvén volt-e ott, megállapítani nem lehetett. A lépcsőlejárat nagyobb boltíves pincébe vezetett, melynek alapját kb. egy méterrel mélyítették. E földmunkálatnál három emberi csontvázat dúltak szét, melyek leletkörülményeit sajnos már nem figyelhettem meg. A sírok a mostani környező felszín alatt több mint 2 méter mélyen feküdtek, állítólag hanyatt, kinyújtóztatva, temetői rend szerint. Mellékletük ezeknek sem volt. Március 14-én a lépcsőlejáratban újabb, de már összehányt csontokat találtak. Valamennyi csontot a múzeumba vittem. Földmunkálatnál disznócsontot, régi mázas cserepeket és vasdarabokat is találtak. Ismeretes Zoltai Lajos kutatásaiból (Települések. Debrecen, 1925. 28—30. lap), hogy a ferencrendi kolostor a mostani városi istállók helyén állott, amely kolostor a rend eltávozása után ispotállyá lett s a város tulajdonába került. A régi kolostor környékén a mostaniakon kívül már számos temetkezés került elő, melyek mind tanúbizonyságai egy ottani ősi debreceni temetőnek. A koponyák anthropologusok rendelkezésére állanak. 2. íís- és rómaikori lelepnyomok a hortobágyi ví/tárolómedence északi árka mentén. Előrelátható volt, hogy a nagycsárdától DK-re, a Hortobágy-folvó baloldalán tervezett 300 holdas víztároló medence hatalmas földmunkálatainál régészeti leletek fognak előkerülni. l)r. Orsós Ferenc egyetemi tanár a város közgyűlésén is szóvátette a várható lehetőségeket. Bár jóelőre felkért embereink leletről nem tettek semmi jelentést, május 2-án mégis kiutaztam a föld munkálatok megtekintésére. Fogadott szekéren a folyó balpartján lementem az angyalházi határig, hol a már kiásott I. sz. lecsapoló-csatorna a Hortobágyba torkollik. Ettől kezdve végigvizsgáltam a csatornát mintegy G km. hosszú szakaszon, azonban sem magam nem észleltem települési nyomokat, sem a kikérdezett munkavezetők és munkások ilyenekre nem akadtak. A földmunkálatokról számos fényképfelvételt készítettem. Megemlítem e helyen is, hogy akkor nap hajnalán hóesés lepte meg mind Debrecenben,