Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

Személyi ügyek

38 céljából még 1912-ben kötelékébe fogadta dr. Ecsedi István tanítóképezdei tanárt, mint tb. múzeumőrt, Löfkovits Arthur a háborús világ lezajlása után mégis úgy érezte, hogy a megnövekedett adminisztrációs munkára való tekintetből, Zoltai mellé egy fiatal munkaerő állítandó. így került e sorok írója a Néprajzi Múzeum tisztviselőinek ajánlatára 1922 tavaszán Debrecenbe. Ekkor már a városi múzeum évei a hatvan-utcai Csokonaiházban megvoltak számlálva. Déri Frigyes nemes ajánlatának 1919-ben való váratlan felszínre kerülése olyan nagy perspektíváját tárta fel Debrecenben az új múzeumi lehetőségeknek, hogy a 17 évvel azelőtt Löfkovits által eszközölt alapítás fénye látszólag szinte elhomályosult. Több mint hat évig vajúdott a régi városi- és a vele egyesítendő Déri-gyüjtemény ügye, amely idő épen elegendő volt ahhoz, hogy az ellentétes vélemények és aspirációk küzdelmében, a Déri Múzeum mint elnevezés vegye át a szerepet, az első úttörő alapító és a helyi jellegű gyűjtemény rovására. Löfkovits Arthur eddigi érdemeire, igazgatói mivoltára és a kortársak belátására támaszkodva, szívesen vállalta volna az egyesített új múzeum vezetését. Egykor országoshírű ékszerészüzletét is megszüntette, hogy tisztán a múzeumnak dolgozhasson. Hogy arra valóságát még inkább bebizonyítsa, 1927-ben fővárosi mintára nagysikerrel megszervezte a Debreceni Múzeumbarátok Körét, melynek hivatalból ügyvezető alelnöke lett, míg Nagybákay-Sesztina Jenő és Steinfeld István az elnöki tisztet vállalták. Löfkovits Arthur a Kör megalapításával is valóban elévülhetetlen érdemeket szerzett. A Múzeumbarátok Köre évről-évre ma is segíti, segélyezi a múzeumot épen olyan esetekben, amikor saját erejéből, különösen tárgyszerzéseknél, hivatását teljesíteni nem tudja, avagy gyarapításra rendkívüli alkalmak kínálkoznak. Azonban az 1929 : XI. tc. §-ai, melyek a Közgyűjtemények, a múzeumok és levéltárak új szervezése ügyében hozattak, a megváltozott viszonyok és újabb tudományos követelmények, a kortársak feledékenysége olyan nehézségeket támasztottak a derék alapító útjába, hogy tervével felhagyva, múzeumi működését az úi igazgatói állás betöltése után beszüntette. Egyéb közéleti szereplésére csak rövid pillantást vetve, ismeretesi, hogy több évtizeden keresztül tagja volt a városi törvényhatósági bizottságnak. Beltagja volt a Kereskedelmi és Iparkamarának, választmányi tagja a Kereskedelmi Csarnoknak és Kereskedő Társulatnak. ,,Magánéletében_-=íiírjaKardos Albeit a Debreceni Független Újság 1935 ápr. 27. számában — szerény, kedves, lebilincselő modorú, puritán tisztességű ember volt, nemes mesterségének és a kereskedő karnak igazi dísze és büszkesége !" Löfkovits Arthur azok közé a kereskedők közé tartozott,