Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

Személyi ügyek

34 id. igazgatói működése után, az összes fórumok egyhangú ajánlatára, eltekintve a törvény által előírt képesítéstől, igazgatóvá választotta. 1909-től 1929-ig fizetés nélkül viselte ezt a tisztséget. Ez alatt az idő alatt mind a Főfelügyelőségtől, mind a kultuszminisztertől, valamint a múzeumi bizottságtól köszönő és elismerő iratokat kapott.

1 1915 és 1916-ban a múzeum újrarendezésénél és kibővítésénél sok anyagi áldozatot hozott. A rendezést irányító dr. Semayer Vilibald Nemzeti Múzeumi igazgatót szinte túlzott vendégszeretettel látta el. Nem rajta múlott, hogy a kúltúrház felépítése Déri Frigyes felléptéig nem valósult meg. Egyik tervet a másik után szőtte, míg a világháború mindennek véget nem vetett. Ezek a tervek is a Déri Múzeum, mint kultúrház történetének előzményéül tekinthetők. Löfkovits Arthur múzeumára büszke volt, harmadik gyermekének tekintette s annak igazgatói címét önérzettel viselte. A sors olyan kiváló munkatársat adott mellé, mint Zoltai Lajos, aki a megindított gépezetet olyan lelkiismeretes munkával, éleslátással és szorgalommal vezette, ami a múzeumok történetében szinte páratlanul áll. Az ő tudása mellett ott állott minden nap és minden órában Löfkovits Arthur szeretete, praktikus gondolkozása és sohasem üres erszénye. Hogy Löfkovits Arthurnak, mint múzeumalapítónak és mint igen ügyes és szerencséskezű gyűjtőnek és beszerzőnek igen jó híre-neve lehetett, bizonyítja a Nemzeti Múzeum igazgatójának, báró Szalay Imrének még 1909-ben történt megbízása, melynek értelmében egy László Imre nevű új fehértói földbirtokostól kellett egy 200 darabból álló, Erzsébet királynéra vonatkozó levelezőlap-gyűjteményt az Erzsébet királyné-emlékmúzeum részére megvásárolni. Mikor a megbízatásnak eleget tett, a 600 koronára lealkudott vételárat nemcsak hogy sajátjából kifizette s a gyűjteményt az Erzsébet-emlékmúzeumnak ajándékozta, hanem annak kiegészítésére is a saját költségén vállalkozott. Hatalmas levelezéssel, pénzáldozattal, külföldi utazással, nem egy értékes ritkaságot kutatott fel igen olcsó áron. Két év alatt 1800 lap gyűlt össze. Hogy ez a nagytömegű képeslap kiállítható legyen, a bécsi Portois és Fix műasztalos céggel igen praktikus, olyan mahagóni szekrényt készíttetett, melyben a képes-album üveg alatt lapozható. A levelezőlapgyűjteményt a várbeli múzeumban állították ki. A király, érdemei jutalmazásául, báró Szalay előterjesztésére, 1912-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1 A múzeum mellett egyéb téren is kimutatta mecénási hajlamait. így 1907-ben ő alapította a Bocskay-serleg vándordíjat, mely jelenleg a MAC múzeumában van, miután a DTE elől hosszú küzdelmek után elhódította.