Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935 (1936)

A múzeum a helyi és országos közművelődés szolgálatában

21 Nyomda, a Horthy Miklós Református Tanítóképző Intézet, Evva Gabriella „Karacs Ferencné Takács Éva válogatott munkái" c. műhöz, a Hopp Ferenc keletázsiai művészeti múzeum igazgatója, Felvinczy Takács Zoltán, dr. Zádor Anna, dr. Nékám Lajos és még számosan. Külföldről szerzett be az igazgatóság képanyagot és adatokat Zsendovits Jánosné sz. Almássy grófnő részére Münchenből, Déri Kálmán festőművésztől, egy C. Thoma-Höfele kép ügyében. Tudományos, illetve statisztikai adatokat kaptak a Nemzetközi Szellemi Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága a Főfelügyelőség útján, a múzeum zenei, népzenei gyűjteményéről (361—1935. DMsz.) ; az „Országos Kalauz" szolnoki szerkesztősége az idegenforgalmat érdeklő dolgokról ; a Debreceni Gazdasági Egyesület a város erdős pusztáiról, a zárt és szaggatott erdőkről, az erdős puszták megszerzéséről (112—1935. DMsz.) ; a Magyar Szociográfiái Intézet a Déri Múzeum működéséről stb. Arra is gondja van a múzeum igazgatóságának, hogy akár a múltban, akár a jelenben felmerült téves elnevezéseket, állításokat korrigálja. így a vasúti menetrendekben tévesen írott Óhát-Pusztakócs helynevet Ohal-Puszlakócs-ra kijavítani kérte. Zoltai Lajos a „Debrecen" 1935 november 28-i számában megjelent hozzászólásában a Puszta-Ohat-Kócs, vagy csak egyszerűen Ohat-Kócs, még helyesebb elnevezést ajánlotta. A hivatalos menetrend Ohat-Pusztakócs-ra. javította a szöveget. A vidéki múzeum érdekében szállott síkra Ecsedi igazgató Bernáth Aurélnak „Életrevaló vidéki múzeumokat !" című a Pesti Napló 1935 január 13. számában megjelent cikke némely kitétele ellen. Ez a cikk a művészeti kultúra decentralizálásának jegyében a vidéki múzeumok átszervezését sürgeti, hivatkozva azok elhanyagolt voltára, de nem téve kivételt a modernül berendezett legújabb tanítójellegű közgyűjteményekkel, így a debreceni Déri Múzeummal sem. Az ez ügyben történt levélváltások némileg tisztázták a helyzetet.